A csökkentett munkaidős foglalkoztatás szabályai 2020. április 21-én kihirdetett 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján:

A csökkentet munkaidős foglalkoztatásnak minősül és állami támogatásban részesül a munkaadó és a munkavállaló közös kérelme alapján a munkavállaló, amennyiben a munkaidejét minimum 15 százalékkel és maximum 75 százalékkal csökkentették. Azaz egy korábbi 8 órás munkaidőt maximum napi 6,8 órára, vagy minimum napi 2 órára csökkenhet le. Ezzel bővült a támogatottak köre a korábbi szabályozáshoz képest.

A támogatás mértéke az alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka. Ezen szabályozás nem változott, csupán pontosításra került valamint a módosítás alapján távolléti díj helyett alapbérről rendelkezik a rendelet.

Egy módosítás előtti 8 órás foglalkoztatás, amennyiben 4 órára csökken, úgy a munkaadó kifizeti a 4 órára járó bért és ezen felül 2 óra 48 percre járó munkabér a munkáltató helyett állami forrásból kerül kifizetésre (8 órából kivonva a 4 óra munkavégzést és kivonva az 1 óra 12 perc fejlesztési időt). A támogatás maximális mértéke munkavállalóként 112. 000,- Ft/hónap, amely köztehermentes juttatás. A támogatás összegét az illetékes Kormányhivatalok közvetlenül a támogatott munkavállaló számára fizetik meg utólag, havonta.  A támogatás továbbra is 3 hónapra érhető el.

Az eredeti szabályozás szerint a munkavállaló jogosult volt a támogatással együtt olyan összegű munkabérre, hogy a támogatás időtartama alatt elérje a munkavállaló 2020. március 11. napján irányadó nettó távolléti díját. A módosítások következtében ez annyiban változott, hogy ez a munkabérkiegészítés csak akkor terheli a munkaadót, ha 50 százaléknál nagyobb a kiesés. Azaz ha a napi 8 órás munkaidő napi 4 óránál kevesebb időre csökken, úgy nem ál fenn alapbérkiegészítési kötelezettsége a munkaadónak, azonban a pont 4 órás foglalkoztatásnál még ki kell egészítenie az alapbért.

A munkáltatónak a korábbiaktól eltérően nem a statisztikai létszámát kell megőriznie, létszámtartási kötelezettsége csak a programban résztvevő dolgozókra áll fenn.

A csökkentett munkaidőn túl a másik kérdés az egyéni fejlesztési idő, amelynek szabályozása szintén módosult. Ha csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Azaz kötelező erről megállapodni, ha egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott dolgozót pl. 6 órában foglalkoztatnak tovább. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben megállapodhatnak, vagyis csak egy lehetőség lesz az eredeti 8 órás munkaidős példa szerinti napi 2 órás csökkenetett foglalkoztatásnál.

Amennyiben kötelező megállapodni az egyéni fejlesztési időről, úgy a szabályozása nem változott, vagyis a kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő időt fog jelenteni a fejlesztési idő (8 órás eredeti munkaidőnél, ahol 4 órára csökkent a munkaidő, ott az egyéni fejlesztési idő: 1 óra 12 perc lesz).  Ezen időtartam alatt a munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, ugyanakkor köteles rendelkezésre állni. Ebben az időben a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztésen, továbbképzésen vesz részt. Az egyéni fejlesztési időt érintő változás, hogy a kieső munkaidő alatt szervezendő képzéseket a támogatások elnyerésétől számítva 2 éven belül lehet megszervezni. Azonban így is kérdésként merül fel, hogy ezt a fejlesztést, továbbképzést ki fogja tartani, a munkáltató saját költségén szervezi meg, amely további költségeket eredményez a munkáltató oldalán.

A támogatást igénybe lehet venni a módosítások következtében a kölcsönzött munkavállalókra, illetve olyan munkavállalók esetén is, akik ideiglenes jelleggel más munkavégzési helyen, például home office-ban végzik munkájukat. Továbbá munkaidőkeretben foglalkoztatottakra is érvényes a támogatás.

Adminisztrációt csökkenti, hogy már nem kell bemutatni a csökkentett munkaidős foglalkoztatást megalapozó körülményeket, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggéseit, az eddig megtett és várható intézkedéseket. Továbbá már azt sem kell bemutatni, hogy a cég a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket már kimerítette.

Azt viszont a támogatás igénylése során bizonyítani kell, hogy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

A módosításokat tartalmazó rendelet csak a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, azaz 2020. április 29-én.

 

Dr. Somogyi Irén ügyvéd, munkajogi szakjogász