Palkovics László innovációs és technológiai miniszter már 2020. április 7. napján bejelentette, hogy a fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállalóknak nem szűnik meg azonnal a tb-jogviszonya. Azonban rendeleti szinten ez a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendeletben került rögzítésre.

Már korábban is több cikk megjelent arról, hogy ez az adózási könnyítés egyrészt azt jelenti, hogy nem akadályozza a CSOK, a Falusi CSOK vagy a Babaváró jogosultságot, másrészt nem kell a munkavállalónak ezen időszakban egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.

A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 20. §-a most egyértelműen rögzítette, hogy a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Továbbá 2020. május 1. napjától a munkáltató köteles tárgyhót követő 12. napig a járulékot befizetni a munkavállaló után. Az adóhatóság a munkáltató kérelmére a járulék összegének megfizetésére engedélyezheti, hogy azt a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizesse meg.

A fentieken túl azonban számos további kérdést felvet azon tény, hogy a fizetés nélküli szabadság időszakra nem jár bérezés, tehát nincs jövedelme a munkavállalónak.

A könnyítés értelmében ez idő alatt a biztosítása nem szünetel, így nincs hatással 30 napon túli esetekben sem a munkaviszony folyamatosságára. Azonban a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (vagyis a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj) alapjának mértékét így is jelentősen befolyásolhatja majd a jövőben.

Ezen pénzbeli ellátásoknál nem számít kieső időnek a 30 napon túli fizetés nélküli szabadság, azaz beleszámít az összeg megállapításánál ezen és az előtte lévő időszak (így az ott szerzett jövedelem is). Azonban az ellátás alapja továbbra is az adott ellátás számítási időszakában kapott jövedelem lesz. Azaz a fizetés nélküli szabadságoknál ez nulla forint. Így a munkavállalókat ezen pénzbeli ellátásoknál a jövőben negatívan fogja érinteni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék nemfizetésén túl a másik pozitív hatás a CSOK, a Falusi CSOK vagy a Babaváró jogosultság fennállása. Azonban minden egyéb hitel (lakáshitel, áruhitel, személyik hitelek) elbírálásánál az egyik fő szempont a havi rendszeres jövedelem (banktól függően megelőző 3-6 hónap). A felvehető kölcsön összegét és alapvetően a pozitív elbírálását befolyásolja az adott időszakra vonatkozó jövedelem mértéke. A bankok nem adtak arról tájékoztatást, hogy a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévők hitelelbírálásánál ezen időszakot figyelmen kívül hagynák, így a munkavállalóknak egy későbbi hitelfelvételnél ezzel a következménnyel is számolnia kell.

Az enyhítések miatt ugyan már nem kell figyelni, hogy a fizetés nélküli szabadság hossza ne haladja meg a 30 napot, azonban hosszútávon ennek lehetnek negatív hatásai, amelyről a munkavállalókat a munkáltatóknak tájékoztatni kell, hiszen fizetés nélküli szabadságra vagy a munkavállaló kérelmére, vagy a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján kerülhet sor. Így a munkavállalónak tisztában kell lennie a következményeivel. Természetesen amikor abban kell dönteni egy munkavállalónak, hogy megszüntetésre kerül a munkaviszonya vagy fizetés nélküli szabadságról kössön megállapodást, akkor érthető módon nem egy esetleges táppénz, gyed összege vagy hitelfolyósítás elbírálása lesz a mérvadó szempont.

 

Dr. Somogyi Irén ügyvéd, munkajogi szakjogász