Webáruház létrehozásához szükséges jogi lépések

Az e-kereskedelem térhódításának köszönhetően egyre több webáruház nyílik, ezen tendenciához nagyban hozzájárul a most kialakult járványügyi helyzet is, mivel sokan előnyben részesítik jelenleg az otthonról történő vásárlást.

Rövid összefoglalónkban kiemeljük milyen jogi előírásoknak, szabályoknak kell megfelelniük a webáruházaknak a jogszerű működés érdekében.

Elsőként szükséges valamilyen vállalkozási forma a webáruház nyitásához és üzemeltetéséhez ( egyéni vállalkozás, egyéni cég, kft. stb.). Ezen felül a termék vagy szolgáltatás értékesítéshez szükséges tevékenységi kör, vagy körök megléte („4791 – Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” tevékenységi kör megléte.) is elengedhetetlen.

  1. március 21. napjától a csomagküldési kereskedés üzlethelyiség nélkül is folytatható kereskedelmi tevékenységnek minősül, ezáltal nem szükséges üzlethelyiséget fenntartania a vállalkozásnak, amennyiben kizárólag az interneten keresztül értékesít. Ez azt jelenti, hogy nem kell beszerezni az üzlethelyiséghez szükséges működési engedélyt. Ez esetben is be kell azonban jelenteni a területileg illetékes jegyzőnél kereskedelmi tevékenység folytatásának szándékát.

Üzlethelyiség fenntartása kötelező azon termékek esetén, amelyeket kizárólag üzletben lehet forgalmazni. Ezen termékek körét a 201/2009. (IX.29.) Kormányrendelet 3. számú melléklete sorolja fel. Ezen felül szükséges a működési engedély iránti kérelem benyújtása is.

A webáruház honlapján az Impresszumnak, az Általános szerződési feltételeknek (ÁSZF) és az Adatkezelési tájékoztatónak kell szerepelnie és folyamatosan elérhetőnek lennie.

  1. a) Impresszum

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 4. §-a tájékoztatási kötelezettséget ír elő az ott meghatározott adatok tekintetében.

Számos webáruház esik abba a hibába, hogy kizárólag kapcsolattartási lehetőséget tüntet fel, vagy esetleg az ÁSZF-ben adja meg az elérhetőségi adatait. Ez a gyakorlat azonban törvénybe ütközik, és súlyos bírságot vonhat maga után: kis- és középvállalkozások számára 2 millió Ft, míg a nem kkv cégek számára ez akár 500 millió Ft is lehet.

  1. b) ÁSZF

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a tartalmazza a legfontosabb előírásokat arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. A tájékoztatás legegyszerűbb formája, ha a vállalkozás Általános Szerződési Feltételek megalkotásával rendelkezik azon feltételek összességéről, amelyet a webáruház alkalmaz az online vásárlás (online szerződéskötés) esetén.  Az ÁSZF-nek a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a szerinti információkra mindenképpen ki kell térni.

Kiemelendő, hogy a webáruház üzemeltetője köteles az elállási joggal kapcsolatos információkról előzetesen is tájékoztatni a vevőt, illetve hasonló módon a kellékszavatosságra, valamint a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségéről is köteles tájékoztatást adni.

Fontos része az ÁSZF-nek a panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók kifejtése, ugyanis tájékoztatni kell a panaszkezelési fórumokról és azok elérhetőségeiről is a vásárlókat. Tapasztalataink szerint ez számos webshop ÁSZF-jében nem található meg, annak ellenére, hogy a kormányrendelet előírja ezen tájékoztatást.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság kiemelt figyelmet fordít a webáruházak működésére, mivel céljuk, hogy az online térben történő vásárlás is biztonságos legyen. Ellenőrzési tapasztalataik alapján a legtöbb probléma a webáruházak oldalán szereplő tájékoztatással van.

  1. c) Adatkezelési tájékoztató

Ezen dokumentum az adatkezelésről szóló tájékoztatás tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában. Fontos, hogy világosan és közérthetően kell megfogalmazni, elkülönítve az ÁSZF-től! Az információkat írásban (akár elektronikusan) kell megadni. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 13. cikke tartalmazza az adatkezelési tájékoztató kötelező tartalmi elemeit.

  1. februárjában a NAIH közzétett egy tájékoztatót a webáruházakra vonatkozó adatvédelmi követelményekről. Ebben felhívja a figyelmet a következőkre:

“Az adatkezelési tájékoztatót ajánlott a honlapon úgy elhelyezni, hogy az mindenhonnan könnyen elérhető legyen (pl.: a honlap „fejléce” vagy „lábléce”). Abban az esetben, ha az adatkezelési tájékoztató mégsem érhető el mindenhonnan, akkor az legalább a weboldal főoldaláról és azokon az aloldalakon legyen elérhető, ahol az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos hozzájárulását megadja.”

A magas bírságok elkerüléséhez, a megfelelő jogi dokumentumok elkészítéséhez és így a jogszerű működéshez elengedhetetlen megfelelő szakember közreműködése, melyet irodánk biztosít.

 

Dr. Makszim Judit ügyvéd, adatvédelmi szakértő