számlázás

Némi késéssel, de így csökkenhetnek a cégek adminisztrációs terhei

Az online számlaadat-szolgáltatás kiterjesztése és az erre épülő áfatervezet-kiajánlás az elmúlt évek legjelentősebb eredménye lehet az adózáshoz kapcsolódó digitalizáció területén. Ugyan a NAV által kiajánlott tervezet nem válik automatikusan bevallássá az adózók közreműködése nélkül, mégis hatalmas segítség a vállalkozások számára – derül ki Bákonyi László adójogi szakjogász elemzéséből.

Évi több mint 4 milliárd számla- és nyugtaadatból ajánlja ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a magyar cégeknek ősztől az áfabevallási tervezeteket. Hazánk az Európai Unióban az elsők között indít áfabevallás-kiajánlási szolgáltatást az október 1-jével kezdődő adómegállapítási időszaktól kezdve.

„Az adóadminisztráció csökkentése fontos célkitűzése a magyar kormánynak, ehhez egy újabb lépést jelent, hogy az adóhatóság készíti el és ajánlja ki a cégeknek az áfabevallás-tervezetét” – mondta a szakjogász.

Felhívta azonban a figyelmet, hogy a kiajánlásokat ténylegesen jóvá kell majd hagyniuk a vállalkozásoknak, azok nem válnak automatikusan elfogadottá.

A tervezetek egyelőre inkább a kisebb cégeknek fognak érdemi adminisztrációs könnyítést jelenteni.

Az előzetes tervekhez képest némi csúszással ugyan, de a nyáron elindul a tesztidőszak, ősszel pedig a havi bevallók már élesben is kipróbálhatják a rendszert. Mintegy 200 ezer vállalkozás érheti el november 12-től az októberi időszakra vonatkozó bevallási tervezetét – derült ki a napokban Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkárának bejelentése, illetve a 429/2021. (VII. 16.) Kormányrendelet alapján.

Bákonyi László kiemelte: a tesztidőszakban kiemelten fontos lesz az adószakmával, a könyvelőkkel és a vállalkozásokkal történő folyamatos kommunikáció, a rendszer finomhangolása érdekében.

Arra is figyelniük kell a vállalkozásoknak, hogy ugyan a NAV az online számlaadat-szolgáltatás folyamatos kiterjesztésének köszönhetően egyre több információval rendelkezik a cégekről, a megkapott tervezetek egyelőre nem tartalmaznak majd mindent. A fordított adózású ügyletekhez vagy éppen a termékimporthoz kapcsolódó áfa adataival például 2022-ig a társaságoknak kell kiegészíteniük a bevallásokat.

Forrás: https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2021/08/06/adohatosag-afatervezet-bevallas-adminisztracio/

Kép: Pexels

Néhány nap, és nagy változás jön a külföldről rendelt csomagoknál

A jelenlegi szabályozás szerint az Európai Unión kívülről érkező áruk 22 eurós összeghatárig vám- és áfamentesek, míg a 22 és 150 euró közöttiek vámmentesek, de áfát kell fizetni utánuk. Július 1-jétől azonban megváltozik a szabályozás, az e-kereskedelemben az elmúlt években lezajlott fejlődés következményeként – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakjogász elemzéséből.

A korábban biztosított áfamentesség sok szempontból egy nem kiegyenlített versenyhelyzetet teremtett, hiszen az unión kívüli kereskedőket jogosulatlan előnyökhöz juttathatta. Mindez az Európai Unió és tagállamai bevételeire is hatással volt, ezért az év közepétől a harmadik országból (azaz az Európai Unión kívülről) érkező minden termék után áfát kell majd fizetni, annak értékétől függetlenül.

„Fontos, hogy ne keverjük össze az áfát és a vámot: a július 1-jei dátummal a 22 euró alatti áruk áfamentessége szűnik csak meg, a vámmentességük nem: ez 150 eurós értékig továbbra is érvényes, kivéve az alkoholtartalmú termékeket, a parfümöket és a kölnivizeket, valamint a dohányt és a dohánytermékeket” – hívja fel a figyelmet Dr. Bákonyi László adójogi szakjogász.

Vámeljárás alatt a csomagok

Mindenképpen szükséges viszont a vámáru-nyilatkozat benyújtása a július 1-jéig megrendelt, illetve ezen a napon vagy ezt követően az EU vámhatárára érkező csomagok esetében. A szabad forgalomba bocsátásra bejelentett csomagok ugyanis minden esetben vámeljárás alá kerülnek, melyre ezek egyik legnagyobb kezelője, a Magyar Posta jelentős mértékű informatikai fejlesztéssel és logisztikai kapacitásbővítéssel készül. Cél, hogy a vámeljárási folyamat automatikus és minél gyorsabb legyen.

Bár elsőre ijesztőnek és összetettnek tűnhet mindez, a ránk váró változások fejlesztésekkel is járnak, így maga az eljárás egyszerűbbé válhat. A jövőben lényegesen kevesebb adatra lesz szükség a csomagjaink vámügyintézéséhez, melyet nem csak a címzett, hanem akár az eladó, vagy a szállítmányozó fél is kezdeményezhet” – fogalmaz Dr. Bákonyi László.

Az áfa rendezése

Az eladók előtt álló lehetőség az IOSS (Import One Stop Shop) rendszerében történő regisztráció, melynek segítségével a vevő már a vásárláskor rendezheti az áfát az eladó felé. Az arra jogosult tagállam az eladó által végrehajtott tranzakció, illetve az abban érintett tagországok adóhatóságai közti ügyintézést követően kapja meg az áfát, az eladónak elegendő ugyanis egy tagállamban regisztrálnia. A regisztrációs ország és a célország pedig saját, hatóságai kapcsolatai révén számolnak el a rendszerben rögzített, egymás felé fennálló kötelezettségeikkel.

A szállítmányozók a célország, vagyis a címzett tartózkodási országának adóhatósága segítségét kérhetik a vámügyintézésben, amennyiben igénybe veszik, és bejelentik a hatóságnak az SA (Special Arrangement) alkalmazását. Ennek birtokában a címzett a csomag kézbesítésekor fizeti meg feléjük a fennálló adótartozását, ennek adminisztrációja (bevallása és megfizetése) pedig a szállítmányozó felelőssége.

Forrás: https://piacesprofit.hu/gazdasag/nehany-nap-es-nagy-valtozas-jon-a-kulfoldrol-rendelt-csomagoknal/

Fotó: Pexels

számlázás

Így változtak az online számla adatszolgáltatási kötelezettségeink áprilistól

A büntetéseket elkerülendő, mindenkinek, aki az Áfa tv. számlázási szabályai alá eső számlát állít ki, módosít vagy érvénytelenít, legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett első számla kiállításának napjáig regisztrálnia kell az Online Számla rendszerben

A 2007. évi CXXVII., az általános forgalmi adóról szóló törvény 10. mellékletében foglaltaknak megfelelően véget ért a szankciómentes időszak az e-számlákra való átállás, és az azokat érintő adatszolgáltatás kapcsán. A papíralapú számláktól való, egyre határozottabb eltávolodás mostanra sok vállalkozó életét tette egyszerűbbé, hiszen az adóhivatalba küldött online számlaadatok akár elektronikus számlaként is funkcionálhatnak, miközben a gazdaság további fehéredését és az adatvédelmet is segítik az új előírások. 

A magánszemélyek és külföldi vállalkozások részére kiállított számlák 2021. január 4. óta adatszolgáltatási kötelezettséget vonnak maguk után; a kötelező online számlaadat-szolgáltatásra való átállásra 3 hónapot adott az adóhivatal, ami március 31-én ért véget. Ugyanakkor megszűnt az Online Számla rendszerben a 2.0-s XSD verzió szerinti számlaadat-szolgáltatás lehetősége – április 1-jétől kizárólag a 3.0-s XSD verzió szerinti adatszolgáltatásra van lehetőség. 

Az Online Számla rendszer a gyakorlatban

Áprilisban már nem mentesülnek a mulasztási bírság alól, akik nem, vagy nem megfelelő formában továbbítják az adóhivatal részére a számláikat érintő, a törvény hatálya alá eső adatokat. A büntetéseket elkerülendő, mindenkinek, aki az Áfa tv. számlázási szabályai alá eső számlát állít ki, módosít vagy érvénytelenít, legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett első számla kiállításának napjáig regisztrálnia kell az Online Számla rendszerben” – hívja fel a figyelmet Dr. Bákonyi László adójogi szakértő. 

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára az új rendszerbe beérkező adatok alapján úgy értékelt a napokban: a vállalkozásokat többségében felkészülten érte az átállás. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ingyenes számlázóprogramja is ezt a célt szolgálja; az okostelefonról is használható, Android és iOS keretrendszerekben is működő Online Számlázóval egyszerű és automatizálható az adatszolgáltatási kötelezettség. 

Az adózók természetesen nem kötelesek az Online Számlázót használni: a saját számlázó programjuk és a kézi (számlatömbös) számlázás a jövőben is rendelkezésükre áll, utóbbi esetében azonban utólag, az adatokat ismételten, csak ezúttal elektronikusan megadva kell azokat a NAV rendszerében rögzíteniük. Ha az áthárított adó nem éri el az 500 ezer forintot, úgy erre a kézi számla kiállítását követő négy naptári napon belül van lehetőségük, az 500 ezer forintot elérő vagy meghaladó összeg esetén pedig a számlaadat-szolgáltatást a számla kiállítását követő naptári napon belül kell teljesíteni. 

Kevesebb manuális munka, kevesebb hiba 

Az áfaösszegtől független adatszolgáltatás nyári bevezetését követően sok, kézi számlát használó vállalkozás a régi, jól bevált módszernél maradva kiállította a papíralapú számlát, majd ezt elektronikusan is rögzítette a NAV online rendszerében, tulajdonképpen dupla munkát generálva ezzel magának” – mondja Dr. Bákonyi László. 

Mostanra viszont, hogy már minden belföldi és külföldi magánszemélynek és vállalkozásnak kiállított bizonylatról kötelező adatot szolgáltatni, a manuális feladatokat – és az ebben rejlő, óhatatlanul felmerülő hibák lehetőségét – mindenki igyekszik minimalizálni. A jelentési folyamatot automatizáló, NAV által biztosított, vagy azzal összeköthető rendszerekkel ezért a többség megismerkedett, a számlaforgalom pedig a NAV számára is láthatóbbá és követhetőbbé vált. 

A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy az online számlaadat-szolgáltatásban szerepeltetendő adatok köre is megváltozott az idei év elején; meg kell adni többek közt, ha az ügylet az Áfa tv. területi hatályán kívül esik (ha annak teljesítési helye nem belföldön van), ha az ügylet az Áfa tv. 11. vagy 14. §-a alapján, ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül, és ha ezeket az adóalany tőle eltérő személy, szervezet részére teljesíti, illetve fel kell tüntetni az adó alapjának meghatározásakor használt pénznemet is (külföldi pénznem esetén az adóalap forintra átszámításához alkalmazott árfolyammal, valamint számlázó programmal kiállított számla esetében a forintra átszámított adatokkal együtt). 

A fenti szabályok alól csak azok, a távolról is nyújtható szolgáltatásokat igazoló bizonylatok mentesülnek, amely szolgáltatások után az adóbevallási és fizetési kötelezettségét az adóalany az egyablakos (MOSS) rendszerben teljesíti; a piac többi szereplőjét érezhetően nem érték váratlanul ezek a változások, sőt, sok vállalkozó számára kifejezetten ösztönzően hatottak az adminisztrációhoz köthető feladataik optimalizálásában.

Forrás: https://www.onadozo.hu/hirek/igy-valtoztak-az-online-szamla-adatszolgaltatasi-kotelezettsegeink-aprilistol-10558

Fotó: Pexels

Egyre népszerűbbek a mindennapi kiadások fedezésére használható bérek kívüli juttatások

A járvány miatt megváltozott prioritások okán sokak számára a korábbinál lényegesen komolyabb értéket képviselnek a hétköznapi kiadásokra fordítható utalványok.

Van egy örök kérdés, ami a legtöbb munkáltatót és munkavállalót foglalkoztatja: a jogszabályi és adózási környezet aktuális változásai tükrében hogyan növelhetők a nettó juttatások az azokhoz szükséges ráfordítások minimalizálása mellett?

A cafeteriában rejlő lehetőségeink naprakész ismerete sokat segíthet abban, hogy megtaláljuk a minden érintett számára legkedvezőbb választ a fentiekben említett kérdésre, hiszen a járvány következtében kialakult gazdasági helyzet kezelésére kidolgozott kormányzati lépések a cafeteria-szabályokat is érintették: növekvő keretösszegeket és a szociális hozzájárulási adó mérséklését – mondta Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

Utóbbi köztehertől a SZÉP-Kártya átmenetileg (2021. júliusáig) mentesült is.

A 2019-ben megszűnt Erzsébet-utalvány helyére a cafeteria-piacon 2020-ban a Nemzeti Utalvány lépett.

Piaci szerepét a SZÉP-Kártya mellett az alapozza meg, hogy a pandémia okozta nehézségek sokak számára a korábban jellemzően negyedévente egyszer, vendéglátásra, szállásra és szabadidőre fordított, nagyobb összegek újratervezését, átmeneti átütemezését is megkövetelték, előtérbe helyezve a mindennapi vásárlások (például műszaki cikkek, ruházat, lakberendezés) rendszeres, kisebb összegű kiadásokban realizált fedezését.

Jellemző trend, hogy a virtuális pénztárcákban, kártyán tárolt, inkább a tartalékok képzését célzó béren kívüli juttatások népszerűsége valamelyest csökkent a papíralapú, azonnal, követhető módon felhasználható utalványok javára.

Ha mindezekhez hozzávesszük még azt a tényt is, hogy a jellemzően SZÉP-kártyával fedezett költések egy jelentős része a járványügyi helyzettel összefüggő intézkedések okán lassan egy éve nem vehető igénybe, érthető, hogy egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert azok a juttatási formák, melyekkel a mindennapi élethez szükséges kiadások is fedezhetők.

2021. február 1-től 4 százalékkal emelkedett a hatályos minimálbér összege, melynek változása az annak összegéhez kapcsolódó egyéb hozzájárulásokat is érinti; a béren kívüli és adómentes juttatásokkal azonban a munkabérbe épített fizetésemelések továbbra sem versenyezhetnek ebből a szempontból – fogalmaz Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

Külön érdemes kiemelnünk ebben a mezőnyben az ajándékutalványokat, melyek 2021-ben évente egyszer a minimálbér 10 százalékáig, vagyis személyenként 16 700 forintig csekély értékű juttatásként adhatóak a munkavállalóknak, illetve azok hozzátartozóinak, amit – készpénzre nem váltható utalványként – így mindössze 37,76 százalékos adó terhel.

Adóügyi megfontolásokból mindenképpen a legjobb válaszok egyike a széles körben felhasználható ajándékutalványok beépítése a cégek juttatási csomagjába, de számos más érv is szól ezek igénybevétele mellett. Munkavállalóink érdekeit szem előtt tartva kiemelten fontos, hogy az általunk választott szolgáltató kínálata és felhasználási feltételei illeszkedjenek munkavállalóink igényeihez és céljaihoz.

A járványhelyzet következtében megváltozott, fentiekben már említett prioritások okán sokak számára a korábbinál lényegesen komolyabb értéket képviselnek jelenleg a hétköznapi kiadásokra és a jellemzően tárgyi eszközökre fordítható, papíralapú utalványok – az említett Nemzeti Utalvány például élelmiszerre, műszaki cikkre, papír-írószerre, lakberendezésre, könyvre, sajtótermékre, ruházatra, cipőre, vegyi árura, szépségápolásra, egészségmegőrzésre, sportfelszerelésre és játékra is fordítható.

Sok családban megváltozott, átrendeződött a korábbi szereposztás, így sokak számára jelent komoly termékelőnyt, ha ezek a juttatások, vagy legalább ezek egy része átruházható, vagy továbbadható.

A csekély értékű ajándék előnye, hogy közvetlenül a közeli hozzátartozók részére is kérhető, így a munkavállalók családja, szerettei is részesülhetnek az utalvány nyújtotta biztonságból és kényelemből.

A fentieket összegezve elmondható, hogy az adóügyi szempontból egyértelműen jó megoldást jelentő utalványok ráadásul egyszerre támogathatják a beváltóhelyek fennmaradását és kiszámítható működését, a munkavállalók általános helyzetét, és eredményezhetik a gazdasági mutatók javulását, miközben a munkaadók és a munkavállalók elégedettségét is biztosíthatják.

Forrás: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2021/03/egyre-nepszerubbek-a-mindennapi-kiadasok-fedezesere-hasznalhato-berek-kivuli-juttatasok

Fotó: Pexels

Több juttatás és szociális ellátás összege is nő a minimálbér emelkedésével

4 százalékkal emelkedik februártól a minimálbér, illetve a garantált bérminimum. Ennek következtében számos juttatás és szociális ellátás összege is emelkedik, többek között a gyedé vagy a táppénzé. A béreket terhelő adók közül a szociális hozzájárulás mértéke júliustól 2 százalékkal csökkenhet – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzéséből.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók alapbérének kötelező legkisebb összege, azaz a minimálbér 4 százalékkal emelkedik 2021 februárjától, bruttó 167 400 forintra. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében pedig a megállapított garantált bérminimum bruttó 219 000 forintra nő. Akiket munkáltatóik részmunkaidőben foglalkoztatnak, azoknál a meghatározott havi, heti és napi bért a munkaidő mértékével arányosan kell figyelembe venni.

Juttatások, szociális ellátások összegét is befolyásolja a minimálbér

Mivel a minimálbérhez számos juttatás, szociális ellátás összege kapcsolódik, ezek összege is emelkedik. Ilyen például a gyed, a nagyszülői gyed, a táppénz, de az álláskeresési járadék, vagy éppen bizonyos betegségekhez kapcsolódóan a munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény is” – hívja fel a figyelmet Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

A gyed esetében alaphelyzetben a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka a mérvadó – de maximálva van, mégpedig a minimálbér kétszeresének 70 százalékához, ez idén 230 580 forintot jelent a szülőknek, illetve a gyermekgondozási díjra jogosult, még nem nyugdíjas nagyszülőknek. A diplomás gyed alapképzés esetében 117 180 forint, mesterképzésnél 153 300 forint.

A 335/2009-es kormányrendelet értelmében bizonyos betegségek – például cöliákia, laktózintolerancia, a cukorbetegség egyes típusai – esetében a munkavállalók számára adóalap-csökkentés válik lehetővé, mégpedig a minimálbér 5 százalékának megfelelő mértékben. Ez éves szinten közel 100 000 forint pluszjövedelmet hagy a munkavállalók zsebében.

Dr. Bákonyi László hozzáteszi: szintén a munkavállalók számára fontos információ, hogy a táppénz megállapításában is szerepe van a minimálbérnek. Megbetegedés esetén a napi átlagkereset 60 százaléka jár, itt is van ugyanakkor plafon: a minimálbér kétszeresének 1/30-a, azaz idén legfeljebb napi 11 160 forint. Aki állást keres, annak is érdemes tisztában lennie a minimálbér összegével: az álláskeresési járadék összege ugyanis nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.

Mi marad a zsebben?

Az adójogi szakértő szerint nem szabad elfelejteni: a minimálbér kapcsán jellemzően a bruttó összeg jelenik meg a sajtóhírekben, de természetesen ezt az összeget is terhelik különféle adók és járulékok. A munkavállalók arra számíthatnak, hogy idén nettó minimálbérük (családi adókedvezmény nélkül kalkulálva) 111 321 forint lesz, garantált bérminimumuk nettója pedig 145 635 forint.

A különféle közterhek között felsorolandó a szociális hozzájárulási adó (szocho) – amely 2020. július 1. óta 15,5 százalék -, az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, a társadalombiztosítási járulék (18,5%) és személyi jövedelemadó-előlegként levonandó 15 százalék.
A szocho további 2 százalékponttal csökkenhet, amennyiben 2020-ban a versenyszféra reálbér-növekedése meghaladta a 6 százalékot. A korábbi évek gyakorlata szerint a szocho csökkentésére júliustól van lehetőség. Ebben az esetben júliustól a minimálbér bruttó 169 ezer, a bérminimum 221 200 forint lehetne.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/tobb-juttatas-es-szocialis-ellatas-osszege-is-no-a-minimalber-emelkedesevel-20210201.html

fotó: pexels

Hogyan lehet most távmunkában dolgozni?

Az egészségügyi veszélyhelyzet idejére rugalmasabbá váltak a távmunkavégzés szabályai. A kormányrendelet célja, hogy az átmeneti szabályozás alatt, azaz 2021. február 8-ig minél rugalmasabb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási forma megvalósítását.

A koronavírus-járvány első hullámának tapasztalatai szerint a kezdeti nehézségek után a távmunka sok területen bevált, egyaránt előnyös a munkáltatók és a munkavállalók számára. Előnye, hogy biztonságosabbá teszi a munkavégzést, valamint csökkenti az egészségügyi kockázatokat a munkahelyeken. A tavaszi gyakorlat szerint a munkáltatók szinte egyoldalúan, azonnal elrendelhették a távmunkavégzést.

A november 12-én megjelent, távmunkavégzést szabályozó, 487/2020 (XI. 11.) számú kormányrendelet számos könnyítésre teremt lehetőséget, továbbá célja az, hogy a felek számára biztosítsa a távmunkavégzés lehetőségét olyan feltételek figyelembevételével, amelyekben mindkét fél kölcsönösen megállapodott” – tájékoztat dr. Somogyi Irén munkaügyi szakjogász, a Bákonyi és Somogyi Ügyvédi Iroda ügyvédje.

A rendelet szerint a felek eltérhetnek az Mt. 196. §-tól és a rendeltetésszerűség alapkövetelményén belül szabadon meghatározhatják a távmunkavégzés feltételeit. Így – többek között – nem kell a munkaszerződésbe foglalni a távmunkavégzést tényét. Azonban a későbbi jogviták elkerülése végett az adott munkavégzést és munkafolyamat lényeges elemeit rögzítő megállapodást célszerű írásba foglalni, akár munkaszerződés-módosítással vagy külön megállapodással – tanácsolja dr. Somogyi Irén.

A rugalmas szabályozás alapján a felek állapítják meg a távmunkavégzés fogami ismérveit, így minden olyan munkavégzést is távmunkának tekinthetnek, amelyet a munkavállaló a munkáltató utasítása szerint otthon, vagy egyéb tartózkodási helyén végez, függetlenül attól, hogy annak eredményét számítástechnikai eszköz útján továbbítja, vagy sem, illetve, attól függetlenül, hogy az otthon végzett tevékenység eseti, részleges vagy rendszeres.

A rendelet további könnyítése, hogy vészhelyzet alatt nem kell alkalmazni a munkavédelmi törvény vonatkozó speciális szabályait. Eszerint nem kötelező a munkaeszközök előzetes kockázatértékelése. A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg. A munkavállaló felelőssége ezek kialakítása és betartása.

A tényleges távmunkával töltött napok kifejezés alapján látható, hogy az eseti vagy részleges távmunka esetén a munkáltatónak a munkaidő-nyilvántartási adatokat ki kell egészíteni, azzal, hogy a munkavállaló mely munkanapokat tölt távmunkával.

A másik fontos elem az indokolt költségtérítés: a kormányrendelet értelmében a ténylegesen távmunkával töltött napok arányában adómentes költségtérítést nyújthat a munkáltató a munkavállalók számára az év elején érvényes minimálbér 10 százaléka erejéig, feltéve, hogy a munkavállaló nem igényel tételes költségelszámolást. A távmunkavégzéssel keletkezett többletköltségek elszámolására rendelkezésre álló másik lehetőség a tételes költségelszámolás, amely a munkavégzéssel kapcsolatos felmerült indokolt és igazolt költségek megtérítését jelenti.

Számos cég rendelkezik távmunkaszabályzattal, amelyet akár már évek óta gyakorlatban is használnak, azonban az átmenti időre azokat érdemes felülvizsgálni a 487/2020 (XI. 11.) számú kormányrendelet alapján – hívja fel a figyelmet dr. Somogyi Irén

Forrás: Piac&Profit https://piacesprofit.hu/gazdasag/hogyan-lehet-most-tavmunkaban-dolgozni/
Fotó: Pexels

Meg ne bírságoljanak: itt vannak a januártól megemelt KATA szabályai

Jelentősen szigorodnak a katás adózás feltételei január 1-jétől. Több tízmilliárd forinttal többet kell befizetnie a vállalkozóknak az államnak 2021-től.

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás (KATA) 2021. január 1-jétől már csak a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben vehető igénybe. A NAV alapértelmezetten az elsőként létrejött kisadózói státuszt hagyja meg, a többit törli – hívja fel a figyelmet a katát érintő egyik legfontosabb változásra Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

Jelenleg a kisadózó vállalkozások tételes adója, rövidebb nevén kata az egyik legnépszerűbb adófajta Magyarországon, mintegy 400 ezren fizetik így kötelező terheiket.

Bákonyi szerint azért válhatott sikeressé, mert a csekély adminisztráció és az alacsony adóterhek révén növelte a vállalkozási kedvet, megkönnyítette az új vállalkozások elindítását. Január 1-jétől azonban amellett, hogy jelentősen szigorodnak a katás adózás feltételei, az adóalanyok fizetési kötelezettsége is jelentősen emelkedik.

“A kisadózó vállalkozás éves szinten összesen 3 millió forint feletti kifizetést teljesítő megbízóját immár 40 százalékos adó terheli. Vagyis az adót nem a katás vállalkozó, hanem a megbízó köteles befizetni az államkasszába. Az összeget ráadásul havonta be is kell vallani, ami jelentős adminisztratív feladattal járhat a megbízó számára”

– magyarázza Dr. Bákonyi László adójogi szakértő. Hozzáteszi: amennyiben kapcsolt vállalkozás felé számláz a kisadózó, összeghatártól függetlenül minden bevételt 40 százalékos adó terhel. Fontos különbség, hogy külföldi szervezettől vagy jogi személytől érkező bevétel esetén a kisadózó vállalkozásnak kell megállapítani, bevallani és megfizetni az adót.

Dr. Bákonyi László emlékeztet: a 12 millió forintos éves kata értékhatár abban az esetben marad érvényes továbbra is, ha a kisadózó nem számláz kapcsolt vállalkozás felé, illetve egyazon belföldi vagy külföldi partner felé évi 3 millió forintot meghaladóan. A 12 millió forintos keret számítása szempontjából ugyanakkor figyelmen kívül kell hagyni a 40 százalékos adóval terhelt bevételeket.

A kata szabályozásának módosítását az indokolta, hogy a Pénzügyminisztérium elemzése szerint egyre többen váltak az elmúlt években katásokká a korábban munkajogviszonyban foglalkoztatottak közül. Ezáltal a szigorítás célja az volt, hogy a munkáltatók ne tudjanak katásként alkalmazni valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat.

Az államnak mindenesetre ezáltal több tízmilliárdos többletbevétele lehet 2021-től.

Forrás: Pénzcentrum https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/meg-ne-birsagoljanak-itt-vannak-a-januartol-megemelt-kata-szabalyai.1106970.html
Fotó forrás: Pexels

Gyökeresen átalakul a netes rendelés: már a kisértékű áruk után is fizetni kell

Új alapokra helyezi az őszi adócsomag az online kereskedelem szabályozását, az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. Az e-kereskedelem dinamikus növekedést mutat, az éves forgalom hazánkban idén várhatóan megközelíti majd az 1000 milliárd forintot. Jövő júliustól megszűnik a kisértékű import küldemények adómentessége, és módosulnak a távértékesítésre vonatkozó szabályok is – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzéséből.

Az Országgyűlés elé került október 13-án az őszi adócsomagot tartalmazó törvényjavaslat. A javaslat számos jelentős változást tartalmaz. Többek között azokat az Európai Unió által hozott új szabályokat is, amelyeket minden tagállamban kötelező alkalmazni. Ilyen kötelező elem az Európai Unió e-kereskedelmi áfacsomagja is.

Az e-kereskedelem ugrásszerű fejlődést produkál az elmúlt esztendőkben, az idei év pedig a koronavírus-világjárvány miatt még jelentősebb növekedést hozott a szektorban. Többek között ezért is vált sürgetővé az az elektronikus felületekre vonatkozó rendelkezések reformja, valamint az adóalanyok ügyintézésére vonatkozó szabályok újragondolása

– fogalmaz Dr. Bákonyi László adójogi szakértő. Valóban dinamikus növekedést produkál ez a szegmens: a Reacty Digital és az eNET Internetkutató közös e-kereskedelmi kutatása alapján a magyarországi internetes kiskereskedelmi forgalom 2019-ben 17 százalékos növekedéssel elérte a 781 milliárdot. A 2020-as adat 950 milliárd forint környékén alakul majd előrejelzésük szerint – 2024-re pedig meghaladhatja akár az 1700 milliárd forintot is. A GKI Digital szerint a járvány eredményeképp csak idén március közepe és április vége között több mint 50 ezer új vásárló jelent meg a magyar online kiskereskedelmi piacon – ezzel az aktív vásárlók száma eléri a 3,35 millió főt. Rendkívül népszerűek a külföldi webáruházak, mint az eBay, az AliExpress vagy a Wish.

A törvényjavaslat értelmében az Európai Unió e-kereskedelemre vonatkozó áfaszabályainak változása kapcsán módosulnak a távértékesítésre és a kis értékű importra vonatkozó hazai szabályok is. A hatályos áfa szabályozás értelmében távértékesítésről akkor beszélünk, amikor magánszemélyek vásárolnak terméket egy másik közösségi tagállambeli – vagy akár harmadik országbeli – adóalanytól úgy, hogy azt közvetlenül kiszállítják számára.

Dr. Bákonyi László felhívja a figyelmet: a távértékesítések esetében 2021. július 1-től évi 10 000 eurós értékhatár felett az értékesítők már nem dönthetnek szabadon, hogy saját államuk vagy a célország áfakulcsát alkalmazzák-e, hanem kötelező lesz számukra a magyarországi áfakulcsot alkalmazni és a vonatkozó áfaterhet itt megfizetni. Ügyintézésüket a jelenleg is létező áfa-ügyintézési rendszer kibővítésével egyablakos rendszer (IOSS) segíti majd, melyben a távértékesítő saját nyelvén egységes portálon keresztül tehet eleget kötelezettségeinek.

2021. július 1-től minden külföldről, de nem EU tagállamból rendelt áru után általános forgalmi adót kell fizetni, vagyis megszűnik a 22 euró értéket meg nem haladó import küldemények adómentessége, amelyet jelenleg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 94. § (1) bekezdés c) pontja tesz lehetővé.

További fontos változás, hogy vélelmezett eladóként áfafizetésre kötelezetté válnak az elektronikus kereskedelmet elősegítő platformok is.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/gyokeresen-atalakul-a-netes-rendeles-mar-a-kiserteku-aruk-utan-is-fizetni-kell.1105014.html

Több tízmilliárd forint pluszbevételt hozhat a kata átalakítása.

Több tízmilliárd forint pluszbevételt vár 2021-től a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata átalakításától – olvasható a Dr. Bákonyi László adójogi szakértő által küldött elemzésben.

Mintegy 400 ezren adóznak így Magyarországon, csakhogy a munkaadók egy része munkaviszony helyett foglalkoztatja így a munkavállalóit, így jogosulatlan versenyelőnyre tesz szert. A törvénymódosítás jelenlegi formáját több szervezet is kritizálja – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzéséből.

Jelenleg a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) a legnépszerűbb adófajta Magyarországon, mintegy 400 ezren fizetik így közterheiket.

Azért vált sikeressé, mert a csekély adminisztráció és az alacsony adóterhek révén növelte a vállalkozási kedvet, megkönnyítette az új vállalkozások elindítását. 12 millió forint a tételes – főszabály szerint havi 50 ezer forint – adóterhet jelentő kata értékhatára, felette 40 százalékkal adózik a bevétel. Az alanyi áfamentesség is előbbi értékhatárig választható.

Az utóbbi hetekben azonban a Pénzügyminisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), majd a kormány is többször beszélt arról, felülvizsgálná a kata jelenlegi szabályozását annak érdekében, hogy a munkáltatók ne tudjanak katásként alkalmazni valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat.

A kormány tervei szerint 2021-től változik a szabályozás, és az átalakítás várhatóan több tízmilliárd forint pluszbevételt jelent majd a költségvetésnek.

Jogosulatlan versenyelőny a munkáltatóknak

„Az a probléma a katával, hogy a munkaadók egy része munkaviszony helyett katás vállalkozóként, lényegében színlelt szerződéssel alkalmazza dolgozóit. A nagy népszerűség mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll, és azok a cégek, amelyek katás egyéni vállalkozókat vesznek fel dolgozni, jogosulatlan versenyelőnyre tesznek szert” – magyarázza Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

Ezt a trendet támasztja alá a Pénzügyminisztérium elemzése is, amely azt vizsgálta, milyen arányban váltak katásokká a korábban munkajogviszonyban foglalkoztatottak.

2013-ban a katásoknak mindössze 3 százaléka volt korábban alkalmazott, ez az arány 2019 végére elérte a 40 százalékot.

„A járvány miatt kialakult gazdasági válság még kiszolgáltatottabbá tette azokat, akiket illegálisan, katásként alkalmazott egy cég. A katás vállalkozót ugyanis nem védik olyan munkajogi szabályok, mint egy munkavállalót: a szerződését azonnal fel lehet mondani” – hangsúlyozza Dr. Bákonyi László.

3 millió forint felett 40 százalék adó

A kormány tervezett törvénymódosításának legfontosabb eleme, hogy a kisadózó vállalkozások éves szinten összesen 3 millió forint feletti kifizetést teljesítő megbízóit 40 százalékos adó terhelje. Vagyis az adót nem a katás vállalkozó, hanem az üzletfele lenne köteles befizetni az államkasszába.

Az MKIK támogathatónak tartaná a kata sávossá alakítását is, például úgy, hogy hatmillió forint árbevételig 50 ezer, afelett 65 ezer forint lenne a tételes adó mértéke.

A kormány tervezetét a napokban az Adótanácsadók Egyesülete és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete is kritizálta, mondván: a javaslat a gazdaságfehérítő intézkedések terén visszalépésként értékelhető, a fiatalok körében fokozhatja az elvándorlást az országból, és újra helyzetbe hozhatja a számlagyárakat Magyarországon.

Súlyos szankciók

Dr. Bákonyi László adójogi szakértő kiemeli: a törvénymódosítás végleges formájától függetlenül biztos, hogy

a jövőben több NAV-ellenőrzésre számíthatnak az érintettek. A katával trükközők már jelenleg is komoly szankciókra számíthatnak, és nem kizárt, hogy ezen a téren is szigorítás várható. A jogviszony átminősítése miatt a munkavállaló már a jelenlegi szabályozás szerint is kötelezhető az elmaradt 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetésére. A megállapított adóbírságot, késedelmi pótlékot pedig a munkáltató fizeti meg, csakúgy, mint a magánszemélyt terhelő le nem vont járulék miatt keletkezett adóhiányt. Az adóbírság főszabály szerint az adóhiány 50 százaléka, de akár 200 százaléka is lehet.

Forrás: https://www.vg.hu/vallalatok/vallalati-hirek/tobb-tizmilliard-forint-pluszbevetelt-hozhat-a-kata-atalakitasa-2361977/

Fotó: Arriens/NurPhoto/AFP

Elmarad az év végi céges buli? A cafeteria piacát is átírja a koronavírus-járvány.

Lesznek-e idén év végi bónuszok, jutalmak? Mi történik a már-már hagyományos, karácsony előtti céges rendezvényekkel, évzáró partikkal? Ha ezek elmaradnak, a megtakarított összegekből részesülnek-e a munkavállalók?

Már most mérlegelnek a cégek

Rengeteg a kérdés idén a béren kívüli juttatások körül. Csak az biztos: a koronavírus-járvány a cafeteria piacát is teljesen átalakította és már most arra kényszeríti a munkáltatókat, hogy mérlegeljék idei lehetőségeiket” – fogalmaz Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

A béren kívüli juttatások keretösszege évente átlagosan nettó 270 ezer forint a magyar cégeknél a Cafeteria Trend 2019-es kutatása szerint. A lehetséges juttatási formák közé tartozik többek között az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, az egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás, a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), a kulturális- vagy sportbelépő, de az óvodai, bölcsődei ellátás is.

Tavaszi változások a cafeteria-piacon

Mi történt tavasszal a cafeteria-piacon? A koronavírus-járvány tavaszi hulláma idején a munkaadók egy jelentős része visszatartotta a rendszeres juttatások kifizetését – erre világított rá az Edenred Magyarország által a napokban publikált kutatás. A koronavírus-helyzet miatti bizonytalanságban azon cégek közül, amelyek márciusban még osztottak rendszeres juttatást, 23 százalék ezt júniusban már nem tette meg. A nyár folyamán, ahogyan normalizálódott a helyzet, a cégek jelentős része újraindította, vagy akár visszamenőleg is kifizette azokat – állapítja meg a felmérés.

A kormány gazdaságvédelmi akciótervének részeként a cafeteria-szabályok is változtak, új helyzetet teremtve a piacon. Az április 21-én megjelent rendelet egyrészt megemelte a lehetséges keretösszegeket is (évi 450 ezerről 800 ezer forintra a versenyszférában, 200 ezerről 400 ezer forintra a közszférában), másrészt általánosan 2 százalékkal csökkentette a szociális hozzájárulási adó mértékét. A SZÉP-Kártya ráadásul 2020. december 31-ig szociális hozzájárulási adó nélkül igényelhető.

 

Forrás: https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/elmarad-az-ev-vegi-ceges-buli-a-cafeteria-piacat-is-atirja-a-koronavirus-jarvany/