Címke: adójog

számlázás

Némi késéssel, de így csökkenhetnek a cégek adminisztrációs terhei

Az online számlaadat-szolgáltatás kiterjesztése és az erre épülő áfatervezet-kiajánlás az elmúlt évek legjelentősebb eredménye lehet az adózáshoz kapcsolódó digitalizáció területén. Ugyan a NAV által kiajánlott tervezet nem válik automatikusan bevallássá az adózók közreműködése nélkül, mégis hatalmas segítség a vállalkozások számára – derül ki Bákonyi László adójogi szakjogász elemzéséből.

Évi több mint 4 milliárd számla- és nyugtaadatból ajánlja ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a magyar cégeknek ősztől az áfabevallási tervezeteket. Hazánk az Európai Unióban az elsők között indít áfabevallás-kiajánlási szolgáltatást az október 1-jével kezdődő adómegállapítási időszaktól kezdve.

„Az adóadminisztráció csökkentése fontos célkitűzése a magyar kormánynak, ehhez egy újabb lépést jelent, hogy az adóhatóság készíti el és ajánlja ki a cégeknek az áfabevallás-tervezetét” – mondta a szakjogász.

Felhívta azonban a figyelmet, hogy a kiajánlásokat ténylegesen jóvá kell majd hagyniuk a vállalkozásoknak, azok nem válnak automatikusan elfogadottá.

A tervezetek egyelőre inkább a kisebb cégeknek fognak érdemi adminisztrációs könnyítést jelenteni.

Az előzetes tervekhez képest némi csúszással ugyan, de a nyáron elindul a tesztidőszak, ősszel pedig a havi bevallók már élesben is kipróbálhatják a rendszert. Mintegy 200 ezer vállalkozás érheti el november 12-től az októberi időszakra vonatkozó bevallási tervezetét – derült ki a napokban Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkárának bejelentése, illetve a 429/2021. (VII. 16.) Kormányrendelet alapján.

Bákonyi László kiemelte: a tesztidőszakban kiemelten fontos lesz az adószakmával, a könyvelőkkel és a vállalkozásokkal történő folyamatos kommunikáció, a rendszer finomhangolása érdekében.

Arra is figyelniük kell a vállalkozásoknak, hogy ugyan a NAV az online számlaadat-szolgáltatás folyamatos kiterjesztésének köszönhetően egyre több információval rendelkezik a cégekről, a megkapott tervezetek egyelőre nem tartalmaznak majd mindent. A fordított adózású ügyletekhez vagy éppen a termékimporthoz kapcsolódó áfa adataival például 2022-ig a társaságoknak kell kiegészíteniük a bevallásokat.

Forrás: https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2021/08/06/adohatosag-afatervezet-bevallas-adminisztracio/

Kép: Pexels

Több juttatás és szociális ellátás összege is nő a minimálbér emelkedésével

4 százalékkal emelkedik februártól a minimálbér, illetve a garantált bérminimum. Ennek következtében számos juttatás és szociális ellátás összege is emelkedik, többek között a gyedé vagy a táppénzé. A béreket terhelő adók közül a szociális hozzájárulás mértéke júliustól 2 százalékkal csökkenhet – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzéséből.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók alapbérének kötelező legkisebb összege, azaz a minimálbér 4 százalékkal emelkedik 2021 februárjától, bruttó 167 400 forintra. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében pedig a megállapított garantált bérminimum bruttó 219 000 forintra nő. Akiket munkáltatóik részmunkaidőben foglalkoztatnak, azoknál a meghatározott havi, heti és napi bért a munkaidő mértékével arányosan kell figyelembe venni.

Juttatások, szociális ellátások összegét is befolyásolja a minimálbér

Mivel a minimálbérhez számos juttatás, szociális ellátás összege kapcsolódik, ezek összege is emelkedik. Ilyen például a gyed, a nagyszülői gyed, a táppénz, de az álláskeresési járadék, vagy éppen bizonyos betegségekhez kapcsolódóan a munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény is” – hívja fel a figyelmet Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

A gyed esetében alaphelyzetben a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka a mérvadó – de maximálva van, mégpedig a minimálbér kétszeresének 70 százalékához, ez idén 230 580 forintot jelent a szülőknek, illetve a gyermekgondozási díjra jogosult, még nem nyugdíjas nagyszülőknek. A diplomás gyed alapképzés esetében 117 180 forint, mesterképzésnél 153 300 forint.

A 335/2009-es kormányrendelet értelmében bizonyos betegségek – például cöliákia, laktózintolerancia, a cukorbetegség egyes típusai – esetében a munkavállalók számára adóalap-csökkentés válik lehetővé, mégpedig a minimálbér 5 százalékának megfelelő mértékben. Ez éves szinten közel 100 000 forint pluszjövedelmet hagy a munkavállalók zsebében.

Dr. Bákonyi László hozzáteszi: szintén a munkavállalók számára fontos információ, hogy a táppénz megállapításában is szerepe van a minimálbérnek. Megbetegedés esetén a napi átlagkereset 60 százaléka jár, itt is van ugyanakkor plafon: a minimálbér kétszeresének 1/30-a, azaz idén legfeljebb napi 11 160 forint. Aki állást keres, annak is érdemes tisztában lennie a minimálbér összegével: az álláskeresési járadék összege ugyanis nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.

Mi marad a zsebben?

Az adójogi szakértő szerint nem szabad elfelejteni: a minimálbér kapcsán jellemzően a bruttó összeg jelenik meg a sajtóhírekben, de természetesen ezt az összeget is terhelik különféle adók és járulékok. A munkavállalók arra számíthatnak, hogy idén nettó minimálbérük (családi adókedvezmény nélkül kalkulálva) 111 321 forint lesz, garantált bérminimumuk nettója pedig 145 635 forint.

A különféle közterhek között felsorolandó a szociális hozzájárulási adó (szocho) – amely 2020. július 1. óta 15,5 százalék -, az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, a társadalombiztosítási járulék (18,5%) és személyi jövedelemadó-előlegként levonandó 15 százalék.
A szocho további 2 százalékponttal csökkenhet, amennyiben 2020-ban a versenyszféra reálbér-növekedése meghaladta a 6 százalékot. A korábbi évek gyakorlata szerint a szocho csökkentésére júliustól van lehetőség. Ebben az esetben júliustól a minimálbér bruttó 169 ezer, a bérminimum 221 200 forint lehetne.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/tobb-juttatas-es-szocialis-ellatas-osszege-is-no-a-minimalber-emelkedesevel-20210201.html

fotó: pexels

Meg ne bírságoljanak: itt vannak a januártól megemelt KATA szabályai

Jelentősen szigorodnak a katás adózás feltételei január 1-jétől. Több tízmilliárd forinttal többet kell befizetnie a vállalkozóknak az államnak 2021-től.

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás (KATA) 2021. január 1-jétől már csak a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben vehető igénybe. A NAV alapértelmezetten az elsőként létrejött kisadózói státuszt hagyja meg, a többit törli – hívja fel a figyelmet a katát érintő egyik legfontosabb változásra Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

Jelenleg a kisadózó vállalkozások tételes adója, rövidebb nevén kata az egyik legnépszerűbb adófajta Magyarországon, mintegy 400 ezren fizetik így kötelező terheiket.

Bákonyi szerint azért válhatott sikeressé, mert a csekély adminisztráció és az alacsony adóterhek révén növelte a vállalkozási kedvet, megkönnyítette az új vállalkozások elindítását. Január 1-jétől azonban amellett, hogy jelentősen szigorodnak a katás adózás feltételei, az adóalanyok fizetési kötelezettsége is jelentősen emelkedik.

“A kisadózó vállalkozás éves szinten összesen 3 millió forint feletti kifizetést teljesítő megbízóját immár 40 százalékos adó terheli. Vagyis az adót nem a katás vállalkozó, hanem a megbízó köteles befizetni az államkasszába. Az összeget ráadásul havonta be is kell vallani, ami jelentős adminisztratív feladattal járhat a megbízó számára”

– magyarázza Dr. Bákonyi László adójogi szakértő. Hozzáteszi: amennyiben kapcsolt vállalkozás felé számláz a kisadózó, összeghatártól függetlenül minden bevételt 40 százalékos adó terhel. Fontos különbség, hogy külföldi szervezettől vagy jogi személytől érkező bevétel esetén a kisadózó vállalkozásnak kell megállapítani, bevallani és megfizetni az adót.

Dr. Bákonyi László emlékeztet: a 12 millió forintos éves kata értékhatár abban az esetben marad érvényes továbbra is, ha a kisadózó nem számláz kapcsolt vállalkozás felé, illetve egyazon belföldi vagy külföldi partner felé évi 3 millió forintot meghaladóan. A 12 millió forintos keret számítása szempontjából ugyanakkor figyelmen kívül kell hagyni a 40 százalékos adóval terhelt bevételeket.

A kata szabályozásának módosítását az indokolta, hogy a Pénzügyminisztérium elemzése szerint egyre többen váltak az elmúlt években katásokká a korábban munkajogviszonyban foglalkoztatottak közül. Ezáltal a szigorítás célja az volt, hogy a munkáltatók ne tudjanak katásként alkalmazni valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat.

Az államnak mindenesetre ezáltal több tízmilliárdos többletbevétele lehet 2021-től.

Forrás: Pénzcentrum https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/meg-ne-birsagoljanak-itt-vannak-a-januartol-megemelt-kata-szabalyai.1106970.html
Fotó forrás: Pexels

Gyökeresen átalakul a netes rendelés: már a kisértékű áruk után is fizetni kell

Új alapokra helyezi az őszi adócsomag az online kereskedelem szabályozását, az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. Az e-kereskedelem dinamikus növekedést mutat, az éves forgalom hazánkban idén várhatóan megközelíti majd az 1000 milliárd forintot. Jövő júliustól megszűnik a kisértékű import küldemények adómentessége, és módosulnak a távértékesítésre vonatkozó szabályok is – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzéséből.

Az Országgyűlés elé került október 13-án az őszi adócsomagot tartalmazó törvényjavaslat. A javaslat számos jelentős változást tartalmaz. Többek között azokat az Európai Unió által hozott új szabályokat is, amelyeket minden tagállamban kötelező alkalmazni. Ilyen kötelező elem az Európai Unió e-kereskedelmi áfacsomagja is.

Az e-kereskedelem ugrásszerű fejlődést produkál az elmúlt esztendőkben, az idei év pedig a koronavírus-világjárvány miatt még jelentősebb növekedést hozott a szektorban. Többek között ezért is vált sürgetővé az az elektronikus felületekre vonatkozó rendelkezések reformja, valamint az adóalanyok ügyintézésére vonatkozó szabályok újragondolása

– fogalmaz Dr. Bákonyi László adójogi szakértő. Valóban dinamikus növekedést produkál ez a szegmens: a Reacty Digital és az eNET Internetkutató közös e-kereskedelmi kutatása alapján a magyarországi internetes kiskereskedelmi forgalom 2019-ben 17 százalékos növekedéssel elérte a 781 milliárdot. A 2020-as adat 950 milliárd forint környékén alakul majd előrejelzésük szerint – 2024-re pedig meghaladhatja akár az 1700 milliárd forintot is. A GKI Digital szerint a járvány eredményeképp csak idén március közepe és április vége között több mint 50 ezer új vásárló jelent meg a magyar online kiskereskedelmi piacon – ezzel az aktív vásárlók száma eléri a 3,35 millió főt. Rendkívül népszerűek a külföldi webáruházak, mint az eBay, az AliExpress vagy a Wish.

A törvényjavaslat értelmében az Európai Unió e-kereskedelemre vonatkozó áfaszabályainak változása kapcsán módosulnak a távértékesítésre és a kis értékű importra vonatkozó hazai szabályok is. A hatályos áfa szabályozás értelmében távértékesítésről akkor beszélünk, amikor magánszemélyek vásárolnak terméket egy másik közösségi tagállambeli – vagy akár harmadik országbeli – adóalanytól úgy, hogy azt közvetlenül kiszállítják számára.

Dr. Bákonyi László felhívja a figyelmet: a távértékesítések esetében 2021. július 1-től évi 10 000 eurós értékhatár felett az értékesítők már nem dönthetnek szabadon, hogy saját államuk vagy a célország áfakulcsát alkalmazzák-e, hanem kötelező lesz számukra a magyarországi áfakulcsot alkalmazni és a vonatkozó áfaterhet itt megfizetni. Ügyintézésüket a jelenleg is létező áfa-ügyintézési rendszer kibővítésével egyablakos rendszer (IOSS) segíti majd, melyben a távértékesítő saját nyelvén egységes portálon keresztül tehet eleget kötelezettségeinek.

2021. július 1-től minden külföldről, de nem EU tagállamból rendelt áru után általános forgalmi adót kell fizetni, vagyis megszűnik a 22 euró értéket meg nem haladó import küldemények adómentessége, amelyet jelenleg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 94. § (1) bekezdés c) pontja tesz lehetővé.

További fontos változás, hogy vélelmezett eladóként áfafizetésre kötelezetté válnak az elektronikus kereskedelmet elősegítő platformok is.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/gyokeresen-atalakul-a-netes-rendeles-mar-a-kiserteku-aruk-utan-is-fizetni-kell.1105014.html

Több tízmilliárd forint pluszbevételt hozhat a kata átalakítása.

Több tízmilliárd forint pluszbevételt vár 2021-től a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata átalakításától – olvasható a Dr. Bákonyi László adójogi szakértő által küldött elemzésben.

Mintegy 400 ezren adóznak így Magyarországon, csakhogy a munkaadók egy része munkaviszony helyett foglalkoztatja így a munkavállalóit, így jogosulatlan versenyelőnyre tesz szert. A törvénymódosítás jelenlegi formáját több szervezet is kritizálja – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzéséből.

Jelenleg a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) a legnépszerűbb adófajta Magyarországon, mintegy 400 ezren fizetik így közterheiket.

Azért vált sikeressé, mert a csekély adminisztráció és az alacsony adóterhek révén növelte a vállalkozási kedvet, megkönnyítette az új vállalkozások elindítását. 12 millió forint a tételes – főszabály szerint havi 50 ezer forint – adóterhet jelentő kata értékhatára, felette 40 százalékkal adózik a bevétel. Az alanyi áfamentesség is előbbi értékhatárig választható.

Az utóbbi hetekben azonban a Pénzügyminisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), majd a kormány is többször beszélt arról, felülvizsgálná a kata jelenlegi szabályozását annak érdekében, hogy a munkáltatók ne tudjanak katásként alkalmazni valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat.

A kormány tervei szerint 2021-től változik a szabályozás, és az átalakítás várhatóan több tízmilliárd forint pluszbevételt jelent majd a költségvetésnek.

Jogosulatlan versenyelőny a munkáltatóknak

„Az a probléma a katával, hogy a munkaadók egy része munkaviszony helyett katás vállalkozóként, lényegében színlelt szerződéssel alkalmazza dolgozóit. A nagy népszerűség mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll, és azok a cégek, amelyek katás egyéni vállalkozókat vesznek fel dolgozni, jogosulatlan versenyelőnyre tesznek szert” – magyarázza Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

Ezt a trendet támasztja alá a Pénzügyminisztérium elemzése is, amely azt vizsgálta, milyen arányban váltak katásokká a korábban munkajogviszonyban foglalkoztatottak.

2013-ban a katásoknak mindössze 3 százaléka volt korábban alkalmazott, ez az arány 2019 végére elérte a 40 százalékot.

„A járvány miatt kialakult gazdasági válság még kiszolgáltatottabbá tette azokat, akiket illegálisan, katásként alkalmazott egy cég. A katás vállalkozót ugyanis nem védik olyan munkajogi szabályok, mint egy munkavállalót: a szerződését azonnal fel lehet mondani” – hangsúlyozza Dr. Bákonyi László.

3 millió forint felett 40 százalék adó

A kormány tervezett törvénymódosításának legfontosabb eleme, hogy a kisadózó vállalkozások éves szinten összesen 3 millió forint feletti kifizetést teljesítő megbízóit 40 százalékos adó terhelje. Vagyis az adót nem a katás vállalkozó, hanem az üzletfele lenne köteles befizetni az államkasszába.

Az MKIK támogathatónak tartaná a kata sávossá alakítását is, például úgy, hogy hatmillió forint árbevételig 50 ezer, afelett 65 ezer forint lenne a tételes adó mértéke.

A kormány tervezetét a napokban az Adótanácsadók Egyesülete és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete is kritizálta, mondván: a javaslat a gazdaságfehérítő intézkedések terén visszalépésként értékelhető, a fiatalok körében fokozhatja az elvándorlást az országból, és újra helyzetbe hozhatja a számlagyárakat Magyarországon.

Súlyos szankciók

Dr. Bákonyi László adójogi szakértő kiemeli: a törvénymódosítás végleges formájától függetlenül biztos, hogy

a jövőben több NAV-ellenőrzésre számíthatnak az érintettek. A katával trükközők már jelenleg is komoly szankciókra számíthatnak, és nem kizárt, hogy ezen a téren is szigorítás várható. A jogviszony átminősítése miatt a munkavállaló már a jelenlegi szabályozás szerint is kötelezhető az elmaradt 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetésére. A megállapított adóbírságot, késedelmi pótlékot pedig a munkáltató fizeti meg, csakúgy, mint a magánszemélyt terhelő le nem vont járulék miatt keletkezett adóhiányt. Az adóbírság főszabály szerint az adóhiány 50 százaléka, de akár 200 százaléka is lehet.

Forrás: https://www.vg.hu/vallalatok/vallalati-hirek/tobb-tizmilliard-forint-pluszbevetelt-hozhat-a-kata-atalakitasa-2361977/

Fotó: Arriens/NurPhoto/AFP

Ezt a fontos dolgot sokan elfelejtik az adóbevallásnál – Te figyelsz erre?

Életmentő lehet az 1 százalékos felajánlás a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szervezeteknek. (x)

A gazdasági visszaesés erre is kihat

Az adófizetők közel fele még mindig nem rendelkezik személyi jövedelemadója 1+1 százalékáról. Pedig tavaly ezek a felajánlások 16,5 milliárd forint bevételhez juttatták a civil szervezeteket és vallási közösségeket. Dr. Bákonyi László adójogi szakértő figyelmeztet: a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés az adakozási kedvet is visszavetheti, így idén különösen nagy súlya van az szja 1+1 százalékoknak a szervezetek életében. Május 20-ig rendelkezhetnek felajánlásaikról az adózók.

Ne feledkezz meg róla

Több mint 5,5 millió személyi jövedelemadó (szja)-bevallási tervezetet készít el Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mivel az adózók jelentős része így szinte egyáltalán nem fordít időt adóbevallásának átnézésére, sokan felejtenek el rendelkezni szja 1+1 százalékukról is.

Az szja-ról szóló törvény pedig lehetőséget teremt arra, hogy a magánszemélyek, egyéni vállalkozók, őstermelők a jövedelemadójuk meghatározott részéről a külön törvény szabályai szerint rendelkezzenek. Így adójuk egy része az általuk megjelölt civil és/vagy technikai számos kedvezményezettekhez, vallási közösségekhez kerül. Az szja 1+1 százalékról idén is május 20-áig rendelkezhetnek a felajánlók.

Ennyit jelent

„Az adófizetők közel fele még mindig nem rendelkezik személyi jövedelemadója 1+1 százalékáról. 2018-ban a 32 milliárdos elvi keretből csupán 14,5 milliárdot ajánlottak fel a magyar állampolgárok valamilyen jótékony célra” – emlékeztet Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

A NIOK Alapítvány gyűjtése szerint 2019-re némiképp javult a helyzet: 16,5 milliárd forintot ajánlottak fel a magyar adózók. A két típusú felajánlásra azonban még mindig csupán 3,1 millió érvényes nyilatkozat érkezett be az adóhatósághoz. Holott a legtöbb civil szervezet költségvetésében kiemelten fontos bevételi forrásként jelenik meg az 1 százalékos felajánlás, így számukra kulcskérdés, hogy minél több adózó éljen állampolgári jogával. Egy nyilatkozat átlagosan 5176 forinttal járul hozzá egy-egy szervezet munkájához.

Az 1+1 fontossága

Különösen fontosak idén ezek a forintok, hiszen a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés hosszú távon csökkentheti az emberek adakozási kedvét, így a civilek bevételeit is. Nem véletlen, hogy rengeteg szervezet hívja fel a figyelmet az elmúlt napokban, hetekben elindított kampányában az 1 százalékos felajánlások fontosságára.

Dr. Bákonyi László kiemeli: a rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így az a magánszemély, aki adóbevallást ad, a nyomtatvány megfelelő lapjának (a 19SZJA jelű bevallás EGYSZA lapja) kitöltésével rendelkezhet. Aki pedig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik, az szja 1+1 százalékáról a legegyszerűbben online módon tud rendelkezni. Tavaly a felajánlások 70 százaléka már online történt.

 

Forrás: https://www.femcafe.hu/cikkek/lifestyle/adobevallas-adozas-szja-felajanlas-1-plusz-1