Címke: e-kereskedelem

Néhány nap, és nagy változás jön a külföldről rendelt csomagoknál

A jelenlegi szabályozás szerint az Európai Unión kívülről érkező áruk 22 eurós összeghatárig vám- és áfamentesek, míg a 22 és 150 euró közöttiek vámmentesek, de áfát kell fizetni utánuk. Július 1-jétől azonban megváltozik a szabályozás, az e-kereskedelemben az elmúlt években lezajlott fejlődés következményeként – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakjogász elemzéséből.

A korábban biztosított áfamentesség sok szempontból egy nem kiegyenlített versenyhelyzetet teremtett, hiszen az unión kívüli kereskedőket jogosulatlan előnyökhöz juttathatta. Mindez az Európai Unió és tagállamai bevételeire is hatással volt, ezért az év közepétől a harmadik országból (azaz az Európai Unión kívülről) érkező minden termék után áfát kell majd fizetni, annak értékétől függetlenül.

„Fontos, hogy ne keverjük össze az áfát és a vámot: a július 1-jei dátummal a 22 euró alatti áruk áfamentessége szűnik csak meg, a vámmentességük nem: ez 150 eurós értékig továbbra is érvényes, kivéve az alkoholtartalmú termékeket, a parfümöket és a kölnivizeket, valamint a dohányt és a dohánytermékeket” – hívja fel a figyelmet Dr. Bákonyi László adójogi szakjogász.

Vámeljárás alatt a csomagok

Mindenképpen szükséges viszont a vámáru-nyilatkozat benyújtása a július 1-jéig megrendelt, illetve ezen a napon vagy ezt követően az EU vámhatárára érkező csomagok esetében. A szabad forgalomba bocsátásra bejelentett csomagok ugyanis minden esetben vámeljárás alá kerülnek, melyre ezek egyik legnagyobb kezelője, a Magyar Posta jelentős mértékű informatikai fejlesztéssel és logisztikai kapacitásbővítéssel készül. Cél, hogy a vámeljárási folyamat automatikus és minél gyorsabb legyen.

Bár elsőre ijesztőnek és összetettnek tűnhet mindez, a ránk váró változások fejlesztésekkel is járnak, így maga az eljárás egyszerűbbé válhat. A jövőben lényegesen kevesebb adatra lesz szükség a csomagjaink vámügyintézéséhez, melyet nem csak a címzett, hanem akár az eladó, vagy a szállítmányozó fél is kezdeményezhet” – fogalmaz Dr. Bákonyi László.

Az áfa rendezése

Az eladók előtt álló lehetőség az IOSS (Import One Stop Shop) rendszerében történő regisztráció, melynek segítségével a vevő már a vásárláskor rendezheti az áfát az eladó felé. Az arra jogosult tagállam az eladó által végrehajtott tranzakció, illetve az abban érintett tagországok adóhatóságai közti ügyintézést követően kapja meg az áfát, az eladónak elegendő ugyanis egy tagállamban regisztrálnia. A regisztrációs ország és a célország pedig saját, hatóságai kapcsolatai révén számolnak el a rendszerben rögzített, egymás felé fennálló kötelezettségeikkel.

A szállítmányozók a célország, vagyis a címzett tartózkodási országának adóhatósága segítségét kérhetik a vámügyintézésben, amennyiben igénybe veszik, és bejelentik a hatóságnak az SA (Special Arrangement) alkalmazását. Ennek birtokában a címzett a csomag kézbesítésekor fizeti meg feléjük a fennálló adótartozását, ennek adminisztrációja (bevallása és megfizetése) pedig a szállítmányozó felelőssége.

Forrás: https://piacesprofit.hu/gazdasag/nehany-nap-es-nagy-valtozas-jon-a-kulfoldrol-rendelt-csomagoknal/

Fotó: Pexels

Gyökeresen átalakul a netes rendelés: már a kisértékű áruk után is fizetni kell

Új alapokra helyezi az őszi adócsomag az online kereskedelem szabályozását, az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. Az e-kereskedelem dinamikus növekedést mutat, az éves forgalom hazánkban idén várhatóan megközelíti majd az 1000 milliárd forintot. Jövő júliustól megszűnik a kisértékű import küldemények adómentessége, és módosulnak a távértékesítésre vonatkozó szabályok is – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzéséből.

Az Országgyűlés elé került október 13-án az őszi adócsomagot tartalmazó törvényjavaslat. A javaslat számos jelentős változást tartalmaz. Többek között azokat az Európai Unió által hozott új szabályokat is, amelyeket minden tagállamban kötelező alkalmazni. Ilyen kötelező elem az Európai Unió e-kereskedelmi áfacsomagja is.

Az e-kereskedelem ugrásszerű fejlődést produkál az elmúlt esztendőkben, az idei év pedig a koronavírus-világjárvány miatt még jelentősebb növekedést hozott a szektorban. Többek között ezért is vált sürgetővé az az elektronikus felületekre vonatkozó rendelkezések reformja, valamint az adóalanyok ügyintézésére vonatkozó szabályok újragondolása

– fogalmaz Dr. Bákonyi László adójogi szakértő. Valóban dinamikus növekedést produkál ez a szegmens: a Reacty Digital és az eNET Internetkutató közös e-kereskedelmi kutatása alapján a magyarországi internetes kiskereskedelmi forgalom 2019-ben 17 százalékos növekedéssel elérte a 781 milliárdot. A 2020-as adat 950 milliárd forint környékén alakul majd előrejelzésük szerint – 2024-re pedig meghaladhatja akár az 1700 milliárd forintot is. A GKI Digital szerint a járvány eredményeképp csak idén március közepe és április vége között több mint 50 ezer új vásárló jelent meg a magyar online kiskereskedelmi piacon – ezzel az aktív vásárlók száma eléri a 3,35 millió főt. Rendkívül népszerűek a külföldi webáruházak, mint az eBay, az AliExpress vagy a Wish.

A törvényjavaslat értelmében az Európai Unió e-kereskedelemre vonatkozó áfaszabályainak változása kapcsán módosulnak a távértékesítésre és a kis értékű importra vonatkozó hazai szabályok is. A hatályos áfa szabályozás értelmében távértékesítésről akkor beszélünk, amikor magánszemélyek vásárolnak terméket egy másik közösségi tagállambeli – vagy akár harmadik országbeli – adóalanytól úgy, hogy azt közvetlenül kiszállítják számára.

Dr. Bákonyi László felhívja a figyelmet: a távértékesítések esetében 2021. július 1-től évi 10 000 eurós értékhatár felett az értékesítők már nem dönthetnek szabadon, hogy saját államuk vagy a célország áfakulcsát alkalmazzák-e, hanem kötelező lesz számukra a magyarországi áfakulcsot alkalmazni és a vonatkozó áfaterhet itt megfizetni. Ügyintézésüket a jelenleg is létező áfa-ügyintézési rendszer kibővítésével egyablakos rendszer (IOSS) segíti majd, melyben a távértékesítő saját nyelvén egységes portálon keresztül tehet eleget kötelezettségeinek.

2021. július 1-től minden külföldről, de nem EU tagállamból rendelt áru után általános forgalmi adót kell fizetni, vagyis megszűnik a 22 euró értéket meg nem haladó import küldemények adómentessége, amelyet jelenleg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 94. § (1) bekezdés c) pontja tesz lehetővé.

További fontos változás, hogy vélelmezett eladóként áfafizetésre kötelezetté válnak az elektronikus kereskedelmet elősegítő platformok is.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/gyokeresen-atalakul-a-netes-rendeles-mar-a-kiserteku-aruk-utan-is-fizetni-kell.1105014.html

60 ezer vállalkozás élete változik meg 2021-től

Jövőre kötelező lesz elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani ott, ahol online kassza üzemel. A döntés, amely mintegy 60 ezer vállalkozást érint hazánkban, a kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek újabb eleme. A készpénzállomány ugyanis újabb rekordot döntött Magyarországon: elérte a 6965,3 milliárd forintot.

(Fotó: Pixabay.com)

(Fotó: Pixabay.com)

A nemrégiben megjelent, adókönnyítésekről és adminisztrációcsökkentő intézkedésekről szóló törvény egyik fontos eleme, hogy az online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknek 2021-től kötelező lesz elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítaniuk.

A döntés mintegy 60 ezer olyan vállalkozást érint, ahol most még kizárólag készpénzzel lehet fizetni. Nemcsak a bankkártyás fizetés bevezetése jelenthet megoldást a kereskedőknek: az azonnali fizetésre épülő új fizetési megoldások (például a QR kódos fizetés) vagy az elektronikuspénz-alapú digitális pénztárca megoldások is elfogadhatók lesznek.

Az intézkedés a versenyképesség növelése és a vásárlók kényelme mellett a különféle visszaélések további visszaszorítását is célozza. Például a készpénzhasználat mérséklését, amely fontos lépés a gazdaság további fehérítése felé” – értékel Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

Jól szemlélteti a helyzetet az online kasszák bevezetése után tapasztalt trend. Magyarországon 2014. szeptember 1-jétől vált kötelezővé az online pénztárgép használata. Az Európai Bizottság kutatása szerint 2014 és 2016 között 530 milliárd forinttal több bevétel folyt be a magyar költségvetésbe az intézkedésnek köszönhetően.

10 millió nyugta naponta

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) naponta átlagosan 10 millió nyugta adatai futnak be 213 ezer online kasszából. Valós idejű adatokat küldenek az adóhivatalnak többek között az alábbi szektorok: kiskereskedelem, gyógyszertár, jármű kiskereskedelem, -javítás, vendéglátás, személyszállítás, szálláshely szolgáltatás, pénzváltás, kölcsönzés, diszkó működtetés, egyes javítási tevékenységek, ruházat mosása, vegytisztítása, vasalása, fizikai közérzetet javító szolgáltatás, testedzési szolgáltatás.

Dr. Bákonyi László emlékeztet: a Pénzügyminisztérium adatai szerint 2016-ban a pénztárgépek rögzítette éves forgalom 9780 milliárd forint volt, míg 2017-ben – újabb szektorok bevonását követően – már 11 011 milliárd forint.

Webáruház létrehozásához szükséges jogi lépések

Webáruház létrehozásához szükséges jogi lépések

Az e-kereskedelem térhódításának köszönhetően egyre több webáruház nyílik, ezen tendenciához nagyban hozzájárul a most kialakult járványügyi helyzet is, mivel sokan előnyben részesítik jelenleg az otthonról történő vásárlást.

Rövid összefoglalónkban kiemeljük milyen jogi előírásoknak, szabályoknak kell megfelelniük a webáruházaknak a jogszerű működés érdekében.

Elsőként szükséges valamilyen vállalkozási forma a webáruház nyitásához és üzemeltetéséhez ( egyéni vállalkozás, egyéni cég, kft. stb.). Ezen felül a termék vagy szolgáltatás értékesítéshez szükséges tevékenységi kör, vagy körök megléte („4791 – Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” tevékenységi kör megléte.) is elengedhetetlen.

  1. március 21. napjától a csomagküldési kereskedés üzlethelyiség nélkül is folytatható kereskedelmi tevékenységnek minősül, ezáltal nem szükséges üzlethelyiséget fenntartania a vállalkozásnak, amennyiben kizárólag az interneten keresztül értékesít. Ez azt jelenti, hogy nem kell beszerezni az üzlethelyiséghez szükséges működési engedélyt. Ez esetben is be kell azonban jelenteni a területileg illetékes jegyzőnél kereskedelmi tevékenység folytatásának szándékát.

Üzlethelyiség fenntartása kötelező azon termékek esetén, amelyeket kizárólag üzletben lehet forgalmazni. Ezen termékek körét a 201/2009. (IX.29.) Kormányrendelet 3. számú melléklete sorolja fel. Ezen felül szükséges a működési engedély iránti kérelem benyújtása is.

A webáruház honlapján az Impresszumnak, az Általános szerződési feltételeknek (ÁSZF) és az Adatkezelési tájékoztatónak kell szerepelnie és folyamatosan elérhetőnek lennie.

  1. a) Impresszum

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 4. §-a tájékoztatási kötelezettséget ír elő az ott meghatározott adatok tekintetében.

Számos webáruház esik abba a hibába, hogy kizárólag kapcsolattartási lehetőséget tüntet fel, vagy esetleg az ÁSZF-ben adja meg az elérhetőségi adatait. Ez a gyakorlat azonban törvénybe ütközik, és súlyos bírságot vonhat maga után: kis- és középvállalkozások számára 2 millió Ft, míg a nem kkv cégek számára ez akár 500 millió Ft is lehet.

  1. b) ÁSZF

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a tartalmazza a legfontosabb előírásokat arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. A tájékoztatás legegyszerűbb formája, ha a vállalkozás Általános Szerződési Feltételek megalkotásával rendelkezik azon feltételek összességéről, amelyet a webáruház alkalmaz az online vásárlás (online szerződéskötés) esetén.  Az ÁSZF-nek a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a szerinti információkra mindenképpen ki kell térni.

Kiemelendő, hogy a webáruház üzemeltetője köteles az elállási joggal kapcsolatos információkról előzetesen is tájékoztatni a vevőt, illetve hasonló módon a kellékszavatosságra, valamint a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségéről is köteles tájékoztatást adni.

Fontos része az ÁSZF-nek a panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók kifejtése, ugyanis tájékoztatni kell a panaszkezelési fórumokról és azok elérhetőségeiről is a vásárlókat. Tapasztalataink szerint ez számos webshop ÁSZF-jében nem található meg, annak ellenére, hogy a kormányrendelet előírja ezen tájékoztatást.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság kiemelt figyelmet fordít a webáruházak működésére, mivel céljuk, hogy az online térben történő vásárlás is biztonságos legyen. Ellenőrzési tapasztalataik alapján a legtöbb probléma a webáruházak oldalán szereplő tájékoztatással van.

  1. c) Adatkezelési tájékoztató

Ezen dokumentum az adatkezelésről szóló tájékoztatás tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában. Fontos, hogy világosan és közérthetően kell megfogalmazni, elkülönítve az ÁSZF-től! Az információkat írásban (akár elektronikusan) kell megadni. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 13. cikke tartalmazza az adatkezelési tájékoztató kötelező tartalmi elemeit.

  1. februárjában a NAIH közzétett egy tájékoztatót a webáruházakra vonatkozó adatvédelmi követelményekről. Ebben felhívja a figyelmet a következőkre:

“Az adatkezelési tájékoztatót ajánlott a honlapon úgy elhelyezni, hogy az mindenhonnan könnyen elérhető legyen (pl.: a honlap „fejléce” vagy „lábléce”). Abban az esetben, ha az adatkezelési tájékoztató mégsem érhető el mindenhonnan, akkor az legalább a weboldal főoldaláról és azokon az aloldalakon legyen elérhető, ahol az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos hozzájárulását megadja.”

A magas bírságok elkerüléséhez, a megfelelő jogi dokumentumok elkészítéséhez és így a jogszerű működéshez elengedhetetlen megfelelő szakember közreműködése, melyet irodánk biztosít.

 

Dr. Makszim Judit ügyvéd, adatvédelmi szakértő