Címke: munkajog

Hogyan lehet most távmunkában dolgozni?

Az egészségügyi veszélyhelyzet idejére rugalmasabbá váltak a távmunkavégzés szabályai. A kormányrendelet célja, hogy az átmeneti szabályozás alatt, azaz 2021. február 8-ig minél rugalmasabb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási forma megvalósítását.

A koronavírus-járvány első hullámának tapasztalatai szerint a kezdeti nehézségek után a távmunka sok területen bevált, egyaránt előnyös a munkáltatók és a munkavállalók számára. Előnye, hogy biztonságosabbá teszi a munkavégzést, valamint csökkenti az egészségügyi kockázatokat a munkahelyeken. A tavaszi gyakorlat szerint a munkáltatók szinte egyoldalúan, azonnal elrendelhették a távmunkavégzést.

A november 12-én megjelent, távmunkavégzést szabályozó, 487/2020 (XI. 11.) számú kormányrendelet számos könnyítésre teremt lehetőséget, továbbá célja az, hogy a felek számára biztosítsa a távmunkavégzés lehetőségét olyan feltételek figyelembevételével, amelyekben mindkét fél kölcsönösen megállapodott” – tájékoztat dr. Somogyi Irén munkaügyi szakjogász, a Bákonyi és Somogyi Ügyvédi Iroda ügyvédje.

A rendelet szerint a felek eltérhetnek az Mt. 196. §-tól és a rendeltetésszerűség alapkövetelményén belül szabadon meghatározhatják a távmunkavégzés feltételeit. Így – többek között – nem kell a munkaszerződésbe foglalni a távmunkavégzést tényét. Azonban a későbbi jogviták elkerülése végett az adott munkavégzést és munkafolyamat lényeges elemeit rögzítő megállapodást célszerű írásba foglalni, akár munkaszerződés-módosítással vagy külön megállapodással – tanácsolja dr. Somogyi Irén.

A rugalmas szabályozás alapján a felek állapítják meg a távmunkavégzés fogami ismérveit, így minden olyan munkavégzést is távmunkának tekinthetnek, amelyet a munkavállaló a munkáltató utasítása szerint otthon, vagy egyéb tartózkodási helyén végez, függetlenül attól, hogy annak eredményét számítástechnikai eszköz útján továbbítja, vagy sem, illetve, attól függetlenül, hogy az otthon végzett tevékenység eseti, részleges vagy rendszeres.

A rendelet további könnyítése, hogy vészhelyzet alatt nem kell alkalmazni a munkavédelmi törvény vonatkozó speciális szabályait. Eszerint nem kötelező a munkaeszközök előzetes kockázatértékelése. A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg. A munkavállaló felelőssége ezek kialakítása és betartása.

A tényleges távmunkával töltött napok kifejezés alapján látható, hogy az eseti vagy részleges távmunka esetén a munkáltatónak a munkaidő-nyilvántartási adatokat ki kell egészíteni, azzal, hogy a munkavállaló mely munkanapokat tölt távmunkával.

A másik fontos elem az indokolt költségtérítés: a kormányrendelet értelmében a ténylegesen távmunkával töltött napok arányában adómentes költségtérítést nyújthat a munkáltató a munkavállalók számára az év elején érvényes minimálbér 10 százaléka erejéig, feltéve, hogy a munkavállaló nem igényel tételes költségelszámolást. A távmunkavégzéssel keletkezett többletköltségek elszámolására rendelkezésre álló másik lehetőség a tételes költségelszámolás, amely a munkavégzéssel kapcsolatos felmerült indokolt és igazolt költségek megtérítését jelenti.

Számos cég rendelkezik távmunkaszabályzattal, amelyet akár már évek óta gyakorlatban is használnak, azonban az átmenti időre azokat érdemes felülvizsgálni a 487/2020 (XI. 11.) számú kormányrendelet alapján – hívja fel a figyelmet dr. Somogyi Irén

Forrás: Piac&Profit https://piacesprofit.hu/gazdasag/hogyan-lehet-most-tavmunkaban-dolgozni/
Fotó: Pexels

Elmarad az év végi céges buli? A cafeteria piacát is átírja a koronavírus-járvány.

Lesznek-e idén év végi bónuszok, jutalmak? Mi történik a már-már hagyományos, karácsony előtti céges rendezvényekkel, évzáró partikkal? Ha ezek elmaradnak, a megtakarított összegekből részesülnek-e a munkavállalók?

Már most mérlegelnek a cégek

Rengeteg a kérdés idén a béren kívüli juttatások körül. Csak az biztos: a koronavírus-járvány a cafeteria piacát is teljesen átalakította és már most arra kényszeríti a munkáltatókat, hogy mérlegeljék idei lehetőségeiket” – fogalmaz Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

A béren kívüli juttatások keretösszege évente átlagosan nettó 270 ezer forint a magyar cégeknél a Cafeteria Trend 2019-es kutatása szerint. A lehetséges juttatási formák közé tartozik többek között az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, az egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás, a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), a kulturális- vagy sportbelépő, de az óvodai, bölcsődei ellátás is.

Tavaszi változások a cafeteria-piacon

Mi történt tavasszal a cafeteria-piacon? A koronavírus-járvány tavaszi hulláma idején a munkaadók egy jelentős része visszatartotta a rendszeres juttatások kifizetését – erre világított rá az Edenred Magyarország által a napokban publikált kutatás. A koronavírus-helyzet miatti bizonytalanságban azon cégek közül, amelyek márciusban még osztottak rendszeres juttatást, 23 százalék ezt júniusban már nem tette meg. A nyár folyamán, ahogyan normalizálódott a helyzet, a cégek jelentős része újraindította, vagy akár visszamenőleg is kifizette azokat – állapítja meg a felmérés.

A kormány gazdaságvédelmi akciótervének részeként a cafeteria-szabályok is változtak, új helyzetet teremtve a piacon. Az április 21-én megjelent rendelet egyrészt megemelte a lehetséges keretösszegeket is (évi 450 ezerről 800 ezer forintra a versenyszférában, 200 ezerről 400 ezer forintra a közszférában), másrészt általánosan 2 százalékkal csökkentette a szociális hozzájárulási adó mértékét. A SZÉP-Kártya ráadásul 2020. december 31-ig szociális hozzájárulási adó nélkül igényelhető.

 

Forrás: https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/elmarad-az-ev-vegi-ceges-buli-a-cafeteria-piacat-is-atirja-a-koronavirus-jarvany/