Szerző: titkarsag

számolás

Ezt a fontos dolgot sokan elfelejtik az adóbevallásnál – Te figyelsz erre?

Életmentő lehet az 1 százalékos felajánlás a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szervezeteknek. (x)

A gazdasági visszaesés erre is kihat

Az adófizetők közel fele még mindig nem rendelkezik személyi jövedelemadója 1+1 százalékáról. Pedig tavaly ezek a felajánlások 16,5 milliárd forint bevételhez juttatták a civil szervezeteket és vallási közösségeket. Dr. Bákonyi László adójogi szakértő figyelmeztet: a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés az adakozási kedvet is visszavetheti, így idén különösen nagy súlya van az szja 1+1 százalékoknak a szervezetek életében. Május 20-ig rendelkezhetnek felajánlásaikról az adózók.

Ne feledkezz meg róla

Több mint 5,5 millió személyi jövedelemadó (szja)-bevallási tervezetet készít el Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mivel az adózók jelentős része így szinte egyáltalán nem fordít időt adóbevallásának átnézésére, sokan felejtenek el rendelkezni szja 1+1 százalékukról is.

Az szja-ról szóló törvény pedig lehetőséget teremt arra, hogy a magánszemélyek, egyéni vállalkozók, őstermelők a jövedelemadójuk meghatározott részéről a külön törvény szabályai szerint rendelkezzenek. Így adójuk egy része az általuk megjelölt civil és/vagy technikai számos kedvezményezettekhez, vallási közösségekhez kerül. Az szja 1+1 százalékról idén is május 20-áig rendelkezhetnek a felajánlók.

Ennyit jelent

„Az adófizetők közel fele még mindig nem rendelkezik személyi jövedelemadója 1+1 százalékáról. 2018-ban a 32 milliárdos elvi keretből csupán 14,5 milliárdot ajánlottak fel a magyar állampolgárok valamilyen jótékony célra” – emlékeztet Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

A NIOK Alapítvány gyűjtése szerint 2019-re némiképp javult a helyzet: 16,5 milliárd forintot ajánlottak fel a magyar adózók. A két típusú felajánlásra azonban még mindig csupán 3,1 millió érvényes nyilatkozat érkezett be az adóhatósághoz. Holott a legtöbb civil szervezet költségvetésében kiemelten fontos bevételi forrásként jelenik meg az 1 százalékos felajánlás, így számukra kulcskérdés, hogy minél több adózó éljen állampolgári jogával. Egy nyilatkozat átlagosan 5176 forinttal járul hozzá egy-egy szervezet munkájához.

Az 1+1 fontossága

Különösen fontosak idén ezek a forintok, hiszen a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés hosszú távon csökkentheti az emberek adakozási kedvét, így a civilek bevételeit is. Nem véletlen, hogy rengeteg szervezet hívja fel a figyelmet az elmúlt napokban, hetekben elindított kampányában az 1 százalékos felajánlások fontosságára.

Dr. Bákonyi László kiemeli: a rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így az a magánszemély, aki adóbevallást ad, a nyomtatvány megfelelő lapjának (a 19SZJA jelű bevallás EGYSZA lapja) kitöltésével rendelkezhet. Aki pedig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik, az szja 1+1 százalékáról a legegyszerűbben online módon tud rendelkezni. Tavaly a felajánlások 70 százaléka már online történt.

 

Forrás: https://www.femcafe.hu/cikkek/lifestyle/adobevallas-adozas-szja-felajanlas-1-plusz-1

kassza

60 ezer vállalkozás élete változik meg 2021-től

Jövőre kötelező lesz elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani ott, ahol online kassza üzemel. A döntés, amely mintegy 60 ezer vállalkozást érint hazánkban, a kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek újabb eleme. A készpénzállomány ugyanis újabb rekordot döntött Magyarországon: elérte a 6965,3 milliárd forintot.

(Fotó: Pixabay.com)

(Fotó: Pixabay.com)

A nemrégiben megjelent, adókönnyítésekről és adminisztrációcsökkentő intézkedésekről szóló törvény egyik fontos eleme, hogy az online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknek 2021-től kötelező lesz elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítaniuk.

A döntés mintegy 60 ezer olyan vállalkozást érint, ahol most még kizárólag készpénzzel lehet fizetni. Nemcsak a bankkártyás fizetés bevezetése jelenthet megoldást a kereskedőknek: az azonnali fizetésre épülő új fizetési megoldások (például a QR kódos fizetés) vagy az elektronikuspénz-alapú digitális pénztárca megoldások is elfogadhatók lesznek.

Az intézkedés a versenyképesség növelése és a vásárlók kényelme mellett a különféle visszaélések további visszaszorítását is célozza. Például a készpénzhasználat mérséklését, amely fontos lépés a gazdaság további fehérítése felé” – értékel Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

Jól szemlélteti a helyzetet az online kasszák bevezetése után tapasztalt trend. Magyarországon 2014. szeptember 1-jétől vált kötelezővé az online pénztárgép használata. Az Európai Bizottság kutatása szerint 2014 és 2016 között 530 milliárd forinttal több bevétel folyt be a magyar költségvetésbe az intézkedésnek köszönhetően.

10 millió nyugta naponta

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) naponta átlagosan 10 millió nyugta adatai futnak be 213 ezer online kasszából. Valós idejű adatokat küldenek az adóhivatalnak többek között az alábbi szektorok: kiskereskedelem, gyógyszertár, jármű kiskereskedelem, -javítás, vendéglátás, személyszállítás, szálláshely szolgáltatás, pénzváltás, kölcsönzés, diszkó működtetés, egyes javítási tevékenységek, ruházat mosása, vegytisztítása, vasalása, fizikai közérzetet javító szolgáltatás, testedzési szolgáltatás.

Dr. Bákonyi László emlékeztet: a Pénzügyminisztérium adatai szerint 2016-ban a pénztárgépek rögzítette éves forgalom 9780 milliárd forint volt, míg 2017-ben – újabb szektorok bevonását követően – már 11 011 milliárd forint.

számlatömb

Legutóbbi sajtómegjelenésünk a Világgazdaság oldalán!

Eldőlhet a kézi számlatömb sorsa!

Áfaösszegtől függetlenül immár minden belföldi üzleti partner felé kiállított számláról adatot kell szolgáltatni az adóhatóságnak július 1-jétől. Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzéséből kiderül: a kézi számlát használó vállalkozások valójában duplikálják munkájukat, hiszen a számla adatait manuálisan rögzítik a NAV online rendszerébe – írja a Bákonyi és Somogyi Ügyvédi Iroda.

Több mint 300 ezer hazai vállalkozás, belföldi adóalany már 2018. július 1-je óta jelenti számlaadatait a NAV online számla rendszere felé 100 ezer forintos értékhatár felett. Alig egy hónap múlva, július 1-től a kör tovább bővül.

„Megszűnik a 100 ezer forintos jelentési értékhatár: az áfaösszegtől függetlenül minden belföldi üzleti partner felé kiállított számláról adatot kell szolgáltatni. Be kell jelenteni a fordított áfás ügyleteket és az alanyi adómentes ügyleteket is” – sorolja a változásokat Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

Az iroda közleménye szerint fontos, hogy a válllalkozóknak, könyvelőknek az áfabevallásnál immár minden termékbeszerzéshez, vagy szolgáltatás megvásárlásához kapcsolódó számlatételről be kell adniuk az M-lapot. Kötelező a vevők adószámának feltüntetése a számlán és az XML állományokban, az értékhatárra való tekintet nélkül.

Fotó: Kallus György / VG

Ha a számlában áthárított áfa az 500 ezer forintot eléri vagy meghaladja, azt az eddigiekhez hasonlóan 1 napon belül kell rögzíteni a NAV online számla rendszerébe.

Július 1-jétől azonban az adatszolgáltatást a kiállítást követő 4 naptári napon belül kell teljesíteni, ha az áthárított áfa összege az 500 ezer forintot nem éri el. Abban az esetben is, ha egyáltalán nem számítunk fel áfát.

„A kézi számla adatait a vállalkozások manuálisan rögzítik a NAV online rendszerébe. Ezzel valójában duplikálják munkájukat, hiszen először ki kell tölteniük az adatokat a kézi számlatömbben, majd egy erre alkalmas digitális eszközzel az információkat fel kell tölteniük a NAV rendszerébe is. Mivel ezt minden egyes számlájuk esetében meg kell tenniük, a változás jelentős plusz munkát jelent az érintett adóalanyoknak, és nagy hibalehetőség rejlik a folyamatban” – figyelmeztet Dr. Bákonyi László.

Az esetleges hibákkal pedig súlyos büntetéseket kockáztat az adott vállalkozás: a bírság cégek, szervezetek esetében akár 500 ezer forint is lehet.

A változás felértékelheti az adóalanyok szemében a különféle online számlázó rendszereket, amely automatizálják a jelentési folyamatot: a kiállított számlát elektronikus úton megküldik az adóhatóságnak. A változás második lépcsőjéhez 2021. január 1-től érkezünk el, innentől a bejelentési kötelezettség minden számlára vonatkozik, így a belföldi és külföldi magánszemélyeknek és vállalkozásoknak kiállított bizonylatokra is.

 

Forrás: https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/eldolhet-a-kezi-szamlatomb-sorsa-2288352/?fbclid=IwAR3fOfMpuelf5GjKaK2MHWfCx88-KQgPJIYluwV-qyo1zay7d49vK6TAJJQ

Dr. Bákonyi és Somogyi ügyvédi iroda

Sajtómegjelenésünk az Önadózó portálon – 1%-os felajánlás

Legutóbbi sajtómegjelenésünk az Önadózó portálon olvasható, mely témája 1%-os felajánlás a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szervezeteknek.


A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így az a magánszemély, aki adóbevallást ad, a nyomtatvány megfelelő lapjának (a 19SZJA jelű bevallás EGYSZA lapja) kitöltésével rendelkezhet. Aki pedig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik, az szja 1+1 százalékáról a legegyszerűbben online módon tud rendelkezni.

Az adófizetők közel fele még mindig nem rendelkezik személyi jövedelemadója 1+1 százalékáról. Pedig tavaly ezek a felajánlások 16,5 milliárd forint bevételhez juttatták a civil szervezeteket és vallási közösségeket. Dr. Bákonyi László adójogi szakértő figyelmeztet: a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés az adakozási kedvet is visszavetheti, így idén különösen nagy súlya van az szja 1+1 százalékoknak a szervezetek életében. Május 20-ig rendelkezhetnek felajánlásaikról az adózók.

 

[button link=”https://www.onadozo.hu/hirek/1-szazalekos-felajanlas-a-koronavirus-jarvany-miatt-nehez-helyzetbe-kerult-szervezeteknek-9757″ color=”black”] Elolvasom a tejles cikket.[/button]

 

Webáruház létrehozásához szükséges jogi lépések

Webáruház létrehozásához szükséges jogi lépések

Az e-kereskedelem térhódításának köszönhetően egyre több webáruház nyílik, ezen tendenciához nagyban hozzájárul a most kialakult járványügyi helyzet is, mivel sokan előnyben részesítik jelenleg az otthonról történő vásárlást.

Rövid összefoglalónkban kiemeljük milyen jogi előírásoknak, szabályoknak kell megfelelniük a webáruházaknak a jogszerű működés érdekében.

Elsőként szükséges valamilyen vállalkozási forma a webáruház nyitásához és üzemeltetéséhez ( egyéni vállalkozás, egyéni cég, kft. stb.). Ezen felül a termék vagy szolgáltatás értékesítéshez szükséges tevékenységi kör, vagy körök megléte („4791 – Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” tevékenységi kör megléte.) is elengedhetetlen.

  1. március 21. napjától a csomagküldési kereskedés üzlethelyiség nélkül is folytatható kereskedelmi tevékenységnek minősül, ezáltal nem szükséges üzlethelyiséget fenntartania a vállalkozásnak, amennyiben kizárólag az interneten keresztül értékesít. Ez azt jelenti, hogy nem kell beszerezni az üzlethelyiséghez szükséges működési engedélyt. Ez esetben is be kell azonban jelenteni a területileg illetékes jegyzőnél kereskedelmi tevékenység folytatásának szándékát.

Üzlethelyiség fenntartása kötelező azon termékek esetén, amelyeket kizárólag üzletben lehet forgalmazni. Ezen termékek körét a 201/2009. (IX.29.) Kormányrendelet 3. számú melléklete sorolja fel. Ezen felül szükséges a működési engedély iránti kérelem benyújtása is.

A webáruház honlapján az Impresszumnak, az Általános szerződési feltételeknek (ÁSZF) és az Adatkezelési tájékoztatónak kell szerepelnie és folyamatosan elérhetőnek lennie.

  1. a) Impresszum

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 4. §-a tájékoztatási kötelezettséget ír elő az ott meghatározott adatok tekintetében.

Számos webáruház esik abba a hibába, hogy kizárólag kapcsolattartási lehetőséget tüntet fel, vagy esetleg az ÁSZF-ben adja meg az elérhetőségi adatait. Ez a gyakorlat azonban törvénybe ütközik, és súlyos bírságot vonhat maga után: kis- és középvállalkozások számára 2 millió Ft, míg a nem kkv cégek számára ez akár 500 millió Ft is lehet.

  1. b) ÁSZF

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a tartalmazza a legfontosabb előírásokat arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. A tájékoztatás legegyszerűbb formája, ha a vállalkozás Általános Szerződési Feltételek megalkotásával rendelkezik azon feltételek összességéről, amelyet a webáruház alkalmaz az online vásárlás (online szerződéskötés) esetén.  Az ÁSZF-nek a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a szerinti információkra mindenképpen ki kell térni.

Kiemelendő, hogy a webáruház üzemeltetője köteles az elállási joggal kapcsolatos információkról előzetesen is tájékoztatni a vevőt, illetve hasonló módon a kellékszavatosságra, valamint a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségéről is köteles tájékoztatást adni.

Fontos része az ÁSZF-nek a panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók kifejtése, ugyanis tájékoztatni kell a panaszkezelési fórumokról és azok elérhetőségeiről is a vásárlókat. Tapasztalataink szerint ez számos webshop ÁSZF-jében nem található meg, annak ellenére, hogy a kormányrendelet előírja ezen tájékoztatást.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság kiemelt figyelmet fordít a webáruházak működésére, mivel céljuk, hogy az online térben történő vásárlás is biztonságos legyen. Ellenőrzési tapasztalataik alapján a legtöbb probléma a webáruházak oldalán szereplő tájékoztatással van.

  1. c) Adatkezelési tájékoztató

Ezen dokumentum az adatkezelésről szóló tájékoztatás tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában. Fontos, hogy világosan és közérthetően kell megfogalmazni, elkülönítve az ÁSZF-től! Az információkat írásban (akár elektronikusan) kell megadni. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 13. cikke tartalmazza az adatkezelési tájékoztató kötelező tartalmi elemeit.

  1. februárjában a NAIH közzétett egy tájékoztatót a webáruházakra vonatkozó adatvédelmi követelményekről. Ebben felhívja a figyelmet a következőkre:

“Az adatkezelési tájékoztatót ajánlott a honlapon úgy elhelyezni, hogy az mindenhonnan könnyen elérhető legyen (pl.: a honlap „fejléce” vagy „lábléce”). Abban az esetben, ha az adatkezelési tájékoztató mégsem érhető el mindenhonnan, akkor az legalább a weboldal főoldaláról és azokon az aloldalakon legyen elérhető, ahol az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos hozzájárulását megadja.”

A magas bírságok elkerüléséhez, a megfelelő jogi dokumentumok elkészítéséhez és így a jogszerű működéshez elengedhetetlen megfelelő szakember közreműködése, melyet irodánk biztosít.

 

Dr. Makszim Judit ügyvéd, adatvédelmi szakértő